Ugyan a farkaskölykökkel nem találkoztunk, mert minden hírkeltés ellenére jól elbújtak odafent a Fennsíkon, méltán mondhatjuk, hogy ezen a hétvégén, völgyeken, bérceken és köveken át alaposan bejártuk a Bükk déli oldalának egy bizonyos szegletét.
Első nap a Vár-hegyet megmászva csodáltuk meg a kilátást a Magas-Tátra irányába. Szállásunktól a bővizű Szikla-forrás vizéből duzzasztott tavat megkerülve, egy elhagyott dolomitbányán keresztül másztunk fel a Vár-hegy gerincére gyertyános-tölgyes, szubmontán bükkös és őzlábas társaságban. Felsőtárkánytól délkeletre a hosszú hegygerinc legmagasabb pontja a Vár-hegy, amely két közel azonos magasságú csúcsból és közte a keskeny nyeregből áll, melyet sánc és külső árok véd a betolakodóktól. Arról, hogy ez egy késő bronzkori erődített telep, a Kyjatice-kultúra földvára lenne Párducz Mihály ásatásai tanúskodnak. A vár maradványainak meghódítása után felfrissülhettünk az alatta fekvő turistaházban, majd hamarost Noszvaj, Bogács és Bükkzsérc panorámáját szippanthattuk magunkba.
Második napunkat a kövek bűvöletében töltöttük. Némi kaptató után Toldi-kapuját is átmászva jutottunk fel a Fennsík déli peremére. Ahol további mászás után a horizonton még a Tisza-tó is feltűnt sejtelmesen párolgó vizével. Itt töltöttük fel magunkat a télre D-vitaminnal a Tar-kő és a Három-kő biztosította napfürdőben. Erre a napra a koronát a répáshutai vadételek tették fel.
Harmadik nap Tamás-kútjától a Fekete-len irányába vettük utunkat. Ugyan időszakos karsztjelenségek most nem mutatkoztak, de így is sok látni- és élveznivalót tartogatott a túra. Az Imókő most, mint ember által is bejárható barlang mutatta meg nekünk az arcát, ami ha egyszer forrásként beindul, percenként több ezer liter vizet is kilök a gyomrából. Déli napsütésben sütkérezve közelítettük meg a 19. században épült valahai püspöki vadászházat, a Samassa-házat. Az ebéd elfogyasztása után a Toldi-kunyhó várt minket egy kis délutáni sziesztára. Majd ez elmúlt két napon meghódított hegyek és kövek látványában gyönyörködve tértünk vissza kiindulópontunkra.
Hál’ Istennek még sok mindent tartogat ez a hegységünk, további izgalmas kirándulásokat tehetünk a most meg nem hódított bükki „köveken” – Őr-kő, Pes-kő – és a Bükk-fennsíkon. Jövőre folytatjuk az erdőjárást. Túránkra szeretettel várunk minden régi, már bizonyított túrázót és félszeg próbálkozót egyaránt.
Amennyiben még nem olvastad az időszakos karsztjelenségekről szóló leírásunkat, azt itt megteheted: Bükki időszakos források.
