Az edzők egyik kedvenc témája. Egyben munkánk egyik közvetlen bizonyítéka is, amikor látjuk, hogy a heti akár egyszeri nordic walking, gerinctorna vagy jóga milyen komoly hatással van 50, 60, 70 felett. Növekvő bicepszek, erősödő vádlik, jobb tartás. Egyre több az izom! Lehet, hogy a kilók számában nincs változás, de átrendeződik a test, a zsírpárnák helyett egészséges izom fejlődik.
Miért fontos az izomtömeg és az izomerő?
Mindegyikünk sokat halott már a testzsírról, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség gyakori előfordulásában főbűnösnek kikiáltott ellenségről. Az izomtömeg fontosságáról viszont kevés szó esik, pedig ennek jelentősége legalább olyan nagy az említett egészségügyi problémák megelőzésében. Gyakran elfelejtjük, hogy a vázizomzat egy metabolikusan aktív szövet, amely kritikus szerepet játszik az energiafogyasztásban és az anyagcsere szabályozásában, a zsírégetés meghatározó helyszíne és a glükóz felvétel elsődleges helye. Ideje, hogy igazságot szolgáltassunk az izomzat számára.
Az izomvesztés sok szempontból befolyásolja a testet. Az erős izmok sokkal hatékonyabban hasznosítják a vérben lévő oxigént és tápanyagokat, aminek eredményeképpen bármilyen aktivitás kisebb szívmunkát és szívmegterhelést jelent. Az erős izmok jobban szívják fel a vércukrot és segítenek abban, hogy az inzulinérzékenység megmaradjon, így hozzájárulnak a vércukorszint ellenőrzéséhez, segítenek a 2-es típusú cukorbetegség elleni küzdelemben.
A másik oldalon, a gyenge izmok veszélyeztetik a mindennapi tevékenységekkel kapcsolatos önállóságot – minden nehezebbé válik, a házimunkától az öltözködésig. Megnehezítik az egyensúly megtartását járás vagy állás, esetleg esés közben. 65 éves kor körül minden harmadik ember elesésekről panaszkodik, s minden 20. elesés csonttöréssel jár.
Mi történik az izmainkkal a kor előrehaladtával?
Az egészséges ember izomzata és csontozata 25-30 éves kor körül a legerősebb, ezután viszont szükségszerűen hanyatlik. Ennek mértéke évi 1-3%, az életkor előrehaladtával egyre növekvően. Edzés és rendszeres mozgás nélkül 30 és 70 éves kor között átlagosan tízévente 8%-kal csökken az izomtömeg és 50 %-kal az izomerő. 70 év felett pedig a maradék izomtömeg évtizedenként 15%-kal csökken. A láb izomzatában még jelentősebb a változás (10-15% évtizedenként 70 éves korig, 25-40% e fölött).NCBI cikk
Természetesen nem mindegy, hogy 30 éves korunk körül mekkora volt a maximális izomzatunk, de nagyon sokat tudunk tenni az izomtömeg megtartásáért, esetleg növeléséért később is. A modernkori kutatások sok biztató adattal szolgálnak annak vonatkozásában, hogy az izomerő fejlesztését sosem késő elkezdeni.
Miriam Nelson, a Tufts University tanára legendás kísérletében bebizonyította, hogy a résztvevők heti két, súlyokkal történő edzés eredményeképpen 80%-kal meg tudták növelni az izomerejüket. A kísérletben az átlagéletkor 90 év volt! Egy másik, mérföldkőnek számító kutatásban, 1994-ben 100 idős otthon lakót vizsgáltak, 72 és 98 év között. 10 hét alatt a törékeny kísérleti alanyok 113%-kal növelték az izomerejüket.
Érdekes tapasztalat, hogy az egyszer már megszerzett izomerő és izomtömeg viszonylag kis erőfeszítéssel fenntartható. Az Indiana University kutatása szerint már heti egy edzéssel megőrizhető a megszerzett izomerőnlét, ráadásul ez az edzés mindösszesen 3 sorozat 10 ismétlésből álló súlyzózást jelent.
Izmaink és a csontrendszer
Harold Frost ún. mechanosztát elmélete szerint a csontrendszert az izomrendszerrel együttesen kell vizsgálni, a kettő funkcionálisan összefügg. Az izomműködés folyamatos nyomási jeleket közvetít a csonthoz, a csontsejtek ennek hatására IGFI-1-et (inzulinhoz hasonló növekedési faktort) termelnek, amelyek fokozzák a csont építését. A mechanikai hatás több mint 40 %-kal képes növelni a csont teherbírását, de csak ott, ahol az izmok hatása érvényesül. Ezért is fontos a test minél több izmát megmozgató sportot választani, íme, egy újabb bizonyíték a nordic walking hasznossága mellett. A lehetséges mozgásformák közül ráadásul azok növelik leginkább a csonttömeget, amelyek egyúttal a gravitációs erő legyőzését is szolgálják.
Izomtömeg és anyagcsere
Régóta tudjuk, hogy önmagában nem az számít, hogy a mérleg mit mutat. Az izmok nehezebbek, mint a zsírszövet, így könnyen lehet, hogy egy láthatólag nem túl elhízott ember súlya sokkal nagyobb, mint első ránézésre gondolnánk. Már 500 grammal több izomtömeg 50 kcal-t igényel naponta, mint ugyanannyi mennyiségű zsír. Egy mozgással kombinált fogyókúra hatása ezért elsősorban nem a mért kilókban, hanem az egyre formásabb testben mutatkozik meg.
Minél nagyobb az izomtömegünk, annál fokozottabb az anyagcsere, annál több kalóriát égetünk. Az izomzatból számos jel- és hírvivő anyag (interleukin-6 és az interleukin-15) indul ki, ami az anyagcserét tartósan befolyásolja. Ezenfelül a vércukor a vérből hatékonyabban áramlik az izomba, ami elengedhetetlenül szükséges az energiaforgalom szabályázásához.
Izmaink és a cukorbetegség
Dr. Srikanthan 2011-ben publikált kutatása mérföldkőnek számít a témában. A kutatók egy több mint 13 ezer fős amerikai reprezentatív vizsgálat segítségével kutatták az inzulinrezisztencia és a vér glükóz-anyagcseréjének a vázizomzattal való összefüggését. A vizsgálat kimutatta, hogy a vázizomzat tömegének testtömeghez viszonyított magasabb aránya nagyobb inzulin érzékenységet és kisebb diabétesz kockázatot eredményez. 10%-kal nagyobb izomtömeg 12%-kal javította az inzulinellátást és 12%-kal csökkentette a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Összefoglalás
Láthatjuk, hogy az izmaink összetett szerepet játszanak testünk egészségesen, fitten tartásában. Azt már tudjuk, hogy foglalkoznunk kell ezekkel a létfontosságú szövetekkel, az elkövetkezőkben pedig azt is sorra vesszük, hogy mit kell tegyünk az erős izmokért.
