A magyarországi szurdokvölgyek felfedezését szombaton a rém hírében álló Salabasina-árok megmászásával folytattuk, amely hol egy nagy felnőtt játszótérhez, hol egy óriási hódvárhoz hasonlított. Mindenesetre a Lom-hegyi valahai katonai terület alatt igazi kiképzésben volt részünk = „bootcamp nagyiknak“.

Sokan nem is az hallottátok még az árok nevét, igazi vájt fülű terepről van szó, pedig ott húzódik kistestvére, a szalonturisták által is sokat látogatott Holdvilág-árok közelében.

Hol is járunk? „Pomáz és környéke, a Pilis több évezrede a kultúrák időbeli egymásra épülésének és a népek találkozásának – sőt egymáshoz békülésének – kitüntetett földrajzi tája”, írja bevezetőjében Turcsány Péter a Pomáz és a Dera-táj című könyvében.

A Dera a Pilis és a Visegrádi-hegység leghosszabb patakja: közel 22 km hosszú, Pilisszentkeresztnél ered és Csobánka, Pomáz érintésével Szentendre alatt torkollik a Dunába.  A patak legfőbb tápterülete a Pilis-tető – Dobogókő közötti térségben van. Pilisszentkereszt alatt a patak mély völgyet vájt, ez a már általunk is bejárt Szurdok, amely mind földtani, mind geomorfológiai szempontból jelentős természeti értéket képvisel. Érdekes, hogy a Dera vízgyűjtőterületén két Szent-kút nevű kiépített for­rás is van, egy Szentkereszttől keletre, a másik Csobánkától nyugatra.

A völgyeket, domboldalakat elsősorban a lemosott talajjal vegyes kőzettörmelék ta­kar­ja, de néhány helyen a kőzet szikla formájában előtűnik. Ilyen a Szurdok, ahol a kis­víz­kor épp’ hogy szivárgó, árvíz esetében hömpölyögve rohanó patakvíz koptatta si­má­ra a fehér mészkőtömböket. És ilyen a Holdvilág-árok, ahol andeziten törik meg a Dera mellékvize és alkot vízesést.

A Dera néhány mellékvize (például a Kanyargós- vagy Chiló-patak, a Salabasina- és a Hold­világ-árok patakja) természetes eredetű, néhány kilométer hosszú, a hegy­ol­da­lak­ból leszaladó, csapadékos időszakban vad hegyi folyókká duzzadó patakocska.

Térjünk tehát vissza az egyik mellékágba, a Salabasina-árokba, illetve először is a nevére. Az 1690-ben betelepült szerbek számos korábbi török hely- és dűlőnevet őriztek meg a környéken. A Dera-patak neve is erre utal, dere törökül patakot, patakvölgyet, folyóvölgyet jelent (szerbül pedig rést). Több, mint 30 török eredetű dűlőnév maradt meg a környéken, néhány példa: Dömör kapu = Demir kapija = Vaskapu, Ziribar = Ciribar = Čil Bairi = Kopasz hegy, Salabasina = šala basina = basa helye.

Különleges helyen járunk. Kőzettani sajátságok, a víz ol­dó-pusz­tító munkája és évmilliók szükségesek e látványos természeti jelenségek ki­ala­ku­lá­sá­hoz. A Salabasina-árok a Visegrádi-hegység hajdani pusztító andezitvulkáni működésének a nyomait őrzi.

Az árkon át vezető turistaút már rég megszűnt az omlásveszély miatt, hiszen nagyobb esőzések, hóolvadások könnyen megbonthatják az árok agyagos falát, s így nemcsak a keresztbe kidőlt fák, ágak, hanem kőgörgetegek is tovább nehezíthetik az átjutást. Azért egy pár, több évtizedes PO jelzéssel találkoztunk. Milyen jó festékeket használhattak abban az időben…

A Salabasina-árok alatt és felett is masszív erdőművelés és vadgazdálkodás folyik, ezért a folyamatos terepváltozások miatt viszonylag nehéz megtalálni. Kiskovácsiból egy kerítés mentén is megközelíthető lenne a szurdok, ha a szúrós kúszónövények nem nőnék be a kerítés menti ösvényeket.

Út az nincs, kövek és sziklák között a patakmederben jártunk. Ki-ki magasságának és ügyességének megfelelően alul vagy fölül átmászva juthatott tovább a következő akadályig. A völgy egyre szűkebb és zordabb arcot mutatott, ahogy egyre feljebb értünk. Nem egyszer kisebb sziklamászásnak is nevezhető extra mutatványokkal juthattunk felfelé. Közben pedig folyamatos kacagás és csicsergés hallatszott. Hál’ Istennek semmilyen vízesést nem kellett megcsodálnunk, mert az a túra végét jelentette volna. Száraz időben maximum az avar alatt csordogáló patak okozhat némi vizes meglepetést.

A Salabasina-árok kaland a javából. A túra leginkább koncentrálóképességünket vette igénybe, ugyanis a Holdvilág-árok és a Rám-szakadék nehézségeit egy kissé felülmúlja, de sem a hossza (2,5 kilométer), sem a szintkülönbség nem volt számottevő (280 méter).

Ha már az egyik legnehezebb szurdokvölgyet választottuk felfelé, akkor a szalonturista-terepet, azaz a Holdvilág-árkot menetiránnyal szemben teljesítettük, mégpedig villámgyorsan.

A falakat itt már kőzet alkotja, melyben 1-1,5 méter széles, több méter magas kanyon alakult ki, melynek alján haladhatunk lefelé, kisebb vízeséseken, surrantókon felmászva. Nemcsak a helyenként függőleges sziklafalakkal határolt szűk kanyon jellegű szurdok látványa adja meg varázsát, hanem a régmúlt korok egyelőre kevéssé feltárt számos emléke is. Ezen a helyen 1941. óta folynak meg-megszakadva ásatások, melyek nagyrészt Sashegyi Sándor (1900-1958) pomázi amatőr régész nevéhez fűződnek, aki majdnem a haláláig végezte kutatásait. Anonymus leírásaira támaszkodva úgy vélte, hogy ezen a helyen van eltemetve Árpád, a honfoglaló magyarok vezére.

Utolsó akadályunk az árok kijáratánál található 15 méter magas Meteor-létra volt, méghozzá lefelé. A velünk lévő 11 éves unoka döbbenten nézett az egyik szupernagyira: „és Ön is itt fog lejönni”. Igen, hát persze! Szupernagyikból és fiúkból álló csapatunk gyermeki lelkülettel, nevetéssel és bizalommal könnyen legyőzte ezt az akadálypályát is. Minden dicséretünk és tiszteletünk a tiétek, le a kalappal!

Ki ne hallotta volna Monspart Sarolta nevét? Mi jut eszedbe róla? És Oláh Katalinról? Na nem biztos, hogy mindenkiből tájfutó világbajnok, túravezető vagy magashegyi túrázó lesz, de higgyétek el, bennetek is ott rejlik a piciny csírája ennek, hisz az első lépést már megtettétek, szerettek rendszeresen nordic walkingozni, túrázni.

Már többekkel beszélgettünk róla, hogy milyen jó lenne egy kis tájékozódási ismeretekkel tarkított kirándulást szervezni. A minap Éva jóvoltából egy kitűnő felbontású, tájfutóknak készült Normafa térképpel gazdagodtam, ami pont erre a célra alkalmas.

Egy szép májusi estét választottunk első tájékozódási nordic walking edzésünk időpontjául: 2014. május 8. 18:00, Normafa. Találkozó a rétesesnél.

Célunk, hogy betekintést kaphassatok egy kiváló, ám hazánkban érthetetlenül nem nagyon ismert, de annál inkább családias és egészséges sportba, amit ezek után unokáitoknak is ajánlhattok, és mindezek mellett egy alapszintű tájékozódási tudást is elsajátíthattok. Útközben a felmerülő gyakorlati és elméleti kérdéseket megbeszéljük.

A nordic tájékozódási gyaloglás kreatívvá tesz. A térbeli tájékozódás, koncentrációs képességek és más kognitív folyamatok egyidejű használata újabb és újabb összeköttetéseket hoznak létre az agysejtek között, mellyel nő az emlékezőképesség, a tanulási képesség és a kreativitás is. Próbáld ki te is!

Technikai információk

A térkép felbontása 1:5000, ami azt jelenti, jobb esetben szemüveg nélkül is láthatóJ. Csak egy kisebb nejlon vagy A4-es iratlefűző kell hozzá, hogy köd, pára, eső esetén ne mosódjon el a festék. Amennyiben van tájolód, kérlek, majd azt is hozd el.

A részvétel csak gyakorlott túrázóinknak ajánlott, korlátozott számban, mert terepen, néhol úttalan utakon kell átvágni – ahogy én szoktam – miközben a térképet is böngésszük. A táv nem túl hosszú – légvonalban, ám eltévedni annál is könnyebb. De ne ijedjetek meg, én is ott leszek, hogy célba érjünk, és közösen elfogyasszuk megérdemelt mákos-meggyes rétesünket.

Erre az edzésre előzetes e-mailen történő bejelentkezés szükséges, hogy megfelelő mennyiségben biztosítani tudjuk a térképeket.

A tavasz nagyon szeszélyes. A egyik pillanatban 15 fok van és tűző nap süt, míg a másikban elered az eső és hideg szél fúj. Az egyetlen megoldás a réteges öltözködés, ideálisak a könnyen fel és levehető, lehetőleg ún. funkcionális anyagokból készült hosszú ujjú vékonyabb, vastagabb darabok. Ma már szerencsére elfogadható áron hozzá lehet jutni ezekhez! Figyeljünk arra, hogy a ruházatunk inkább több vékony rétegből álljon, a felsőt lehetőleg cipzár zárja végig, és az is lényeges, hogy ruháink mérete pont jó legyen.

Kabát

Igen, egy jó tavaszi sportkabát elengedhetetlen. Egy-egy áruházban, pl. az Aldiban és a Lidlben, ilyenkor, a tavasz kezdetén nagyon jó darabokat szerezhetünk be, érdemes résen lenni. A márkás, túraboltokban kapható kabátok mindenféle méregdrága csodaanyagból készülnek. Nem probléma, ha nekünk nincs ilyenünk, az előbb említett boltokban megvásárolható felső ruházat is tökéletesen kiszolgál jó néhány túraszezont.

Túraboltokban kaphatóak olyan kabátok is, amelyek vízhatlanok és ellenállnak a szélnek is. Ezeket nem nekünk, hanem a síelőknek tervezték, mivel ezek az anyagok nem lélegeznek eléggé, nem olyan jók a gyalogláshoz. Az sem szerencsés, ha a kabát túl nagy ránk vagy túl laza szabású, mert minden a derekunkon, törzsünkön lévő felesleges anyag akadályozza a mozgást. Ez vonatkozik a hátizsákra, válltáskára is. Szerencsésebb a kulcsot, iratokat betenni a zsebünkbe vagy egy arra kialakított övtáskába.

Mit vegyünk a kabát alá?

Pólók is léteznek úgynevezett lélegző anyagból, amelyek persze megint csak drágábbak, de nagyon hasznosak. A pamut sajnos hamar ránk nedvesedik, fokozva ezzel a megfázás lehetőségét, valamint a kellemetlen, vizes érzést. Érdemes ellátogatni valamelyik Decathlonba és felpróbálni a saját márkás túrapólójukat, kedvező áron juthatunk hozzá szép színes, csinos darabokhoz. Bármi mellett is döntünk, a lényeg, hogy amit választunk kényelmes legyen.

Vaskos, kötött pulóver helyett inkább szerezzünk be egy jobb minőségű polárt vagy ún. funkcionális középréteget. Ezek vékonyabbak és vastagabbak is lehetnek, érdemes ilyet és olyat is vásárolni, mert rendkívül jól kombinálhatóak. Könnyen moshatóak, gyorsan száradnak, így akár egy-egy ilyennel egy többnapos túrára is el lehet indulni.

Túranadrág

Egy jó tavaszi-őszi túranadrág is jó beruházás lehet, mivel egy alá-öltözettel a téli nordic walkingozáshoz is alkalmas ruhadarabhoz juthatunk. Ennek beszerzése azonban nem egyszerű, mert egyrészt a legtöbbet 180 cm-s és 60 kg-s hölgyekre tervezték, másrészt a pénztárcát is alaposabban megterhelik. Érdemes utánajárni, több boltba is benézni, sőt – aki nem idegenkedik a műfajtól – akár second hand boltokban is szerencsét próbálhat: sokszor találni túranadrágokat, talán azért, mert a legtöbb vevő azt sem tudja, mire való.

Ősi, történelmi tájak, csodás természeti környezet, kézműves hagyományok, vidéki vendégszeretet, nagyvárosi pezsgés, gyümölcsös borok. A magyar államalapítás egyik színhelye, Szent István, Asztrik Apát, Szent Gellért, Szent László, II. Béla, bencések, pálosok nyomdokain járunk, de hol is? Pécs környékén, a Mecsek lankáin és bércein.

Május elején készülünk e hívogató tájra, ízelítőül néhány gondolatot szeretnénk megosztani veletek.

A Mecsek geológiailag erősen elkarsztosodott mészkővel borított röghegység, két, egymástól jól elkülöníthető hegyláncból áll, Nyugat- és Kelet-Mecsekből. Pécs és Orfű a nyugati részhez esik, talán ezért is ismertebb ez a tájegység. A keleti rész azonban legalább annyi csodát rejt, természeti és kulturális értékek tömegét, akár egy önálló hosszú hétvégét is megér ez a vidék.

Időnk nagy részét most a Nyugat-Mecsekben fogjuk eltölteni, amelyben új, nagy kiterjedésű tájvédelmi körzet létesült 2009-ben. A Pécs-Abaliget-Bükkösd-Cserkút által határolt területen helyezkedik el 10 315 hektár kiterjedésben, magába olvasztva négy, korábban védetté nyilvánított természetvédelmi területet: az Abaligeti-barlang felszíni védőterülete, a Jakab-hegy, a Meleg-mányi-völgy és a Pintér-kert természetvédelmi területeket.

Két tündéri, Pécs melletti faluba látogatunk el hétvégénk első napján: Cserkút és Kővágószőlős felett a Zsongor-kői sziklateraszról meseszép kilátás nyílik dél-nyugatra. Jó időben a Dráváig, sőt egészen a szlavóniai hegyekig is ellátni. A közelben „kinőtt“ Bábás-szerkövek homokkő sziklái megannyi legenda őrzői. Cserkút Árpád-kori templomocskája pedig csodálatos, és a helység egy biogazdasággal is büszkélkedik, ahova érdemes bekopogtatni.

Másnapi úticélunk a Nyugati-Mecsek legmagasabb hegye (ha nem is a csúcsa), a Jakab-hegy (592 m). Mi azért zarándokolunk el ide, hogy megnézzük a középkori pálos kolostor jó állapotban fennmaradt falmaradványait, a Transz-Mecsek túrázók egyik kedvenc bivakoló -, pihenőhelyét. Itt a közelben húzódik a 2700 éves, több mint egy kilométeres, 6-8 méter magas kelta földsánc is.

Ezen a napon meglátogatjuk az Orfűi-tavat, amely a négy, a 60-as években kiépített mesterséges tó egyike, karsztforrás vize táplálja. Elcsodálkozhatunk az ügyes férfiak által házilag gyártott csodahajókon, amelyek a tavon cikáznak fel s alá, és kipihenhetjük fáradalmainkat a gyönyörű környezetben fekvő tó partján.

Különös látványosság a közeli, majdnem 1 km hosszú Abaligeti cseppkőbarlang, melyen egy kis patak folyik keresztül. Különleges formájú képződményei közül több nevet is kapott, így látható itt többek között a Pisai ferdetorony, a Flórián-kút, a Kálvária, az Elefántfej, a Karthágó romjai, vagy a Niagara-vízesés. A sziklákhoz, cseppkőalakzatokhoz gyakran kapcsolódnak legendák, hiedelmek, ilyen például a magasban található „Lebegő-kő”, amely megmozdul, ha egy hűtlen túrázó halad el alatta.

A barlang mellett található hazánk egyetlen Denevérmúzeuma, ahol tematikus kiállítás keretében ismerkedhetünk meg e különös állattal, az egyetlen emlőssel, amely aktív repülésre képes, s amelynek térde nemcsak befelé, hanem kifelé is mozog, ezért tudnak fejjel lefelé lógni!

A fokozottan védett természeti értékekkel bíró Meleg-mányi völgy is egy Árpád-kori templomot rejteget, csak sajnos kulcsát valaki hét lakat alatt őrzi. Ide látogatunk túránk harmadik napján. A völgyben található híres mésztufa-lépcsők, teraszok és vízmedencék, barlangok és sziklafalak kellemes hűsítőként szolgálnak a melegebb napokon. Az itteni erdők nagyobb része hűvös, nedves északi fekvésnek köszönhetően bükkös, kevesebb bennük a tölgy, gyertyán és más fafaj. Aljnövényzetüket több védett növény teszi értékessé, köztük a Mecsek tájára jellemző illatos hunyor, szúrós és lónyelvű csodabogyó, tarka lednek, rozsdás gyűszűvirág, keleti zergeboglár, többféle páfrány és sok más színes virágú növény.

A rejtélyes mecseki várak közül mi, fitten 50 alatt és felett is, ezen a napon egy olyat választunk, amelyet csak gyalogszerrel lehet megközelíteni: a Kantavár hegyéhez zarándokolunk, ahol egy középkori erődítmény romjai várnak. A legenda szerint a mohácsi vész után a Mecsek északi oldalán álló elhagyott sziklavárban egy Kanta nevű rablólovag ütötte fel tanyáját, aki sok viszontság után remeteéletet élt a környéken. A részleteket majd a helyszínen kérjétek számon!

Utolsó napunkon a Kelet-Mecsek szépségeibe kóstolunk bele, amelynek legmagasabb pontja a Zengő (682 m), de mi nem csúcshódításra indulunk. A Mecsek ezen részét természeti és épített szépségei és hagyományai miatt ma is gyakran nevezik Kun Lajos egykori kárászi plébános szavaival „Kis Svájcnak”. Óbányáról, a térség legszebb völgyén keresztül gyalogolva, mésztufa lépcsőkön ugrándozva jutunk el Kisújbányára, ahol részünk lesz egy hagyományos sváb faluba tett időutazásban.

Utazásunk alatt természetesen nem feledkezhetünk meg 2010 kulturális fővárosáról, Pécsről, amelynek megújult terei, utcái még egy fárasztó kirándulás után is csábítólag hatnak. Pécs városát gyönyörűen felújították, csodás múzeumai, sétálóutcái és díjnyertes cukrászdái vannak. A felújított Zsolnay-negyed pedig a maga 5 hektáros területével a város egyik legvonzóbb részéve vált, eleven kulturális negyeddé alakult.

De szavak helyett inkább meséljenek a képek. Jó utazást kívánunk!

Egy hete a Bükk-fennsíkon a nap csodálatosan csillogó sugarai ellenére is csak mínusz 10 fokig „melegedett fel” a nappali hőmérséklet. 10-15 centiméter friss hó, napokon át tartó havazás, sarkvidéki jeges szelek kísérték túránkat. Meglestük volna a kecses lipicai lovakat Csipkéskúton, vagy, hogy mit csinál ilyenkor egy vaddisznócsalád. De nem sikerült, sem ember, sem állat nem kívánkozott megtapasztalni az év első, szép, igazi téli napjait.

Pedig mozogni fontos, sőt 40 felett kötelező – télen is. Rossz idő pedig nincs, csak nem megfelelő öltözék, illetve felszerelés. A nordic walking télen is egy egyszerű, könnyen kivitelezhető mozgásforma, de néhány trükköt nem árt tudni ahhoz, hogy hóban, fagyban is élvezetes és sérülésmentes legyen.

Most hogy leesett az első hó, fontosnak tartom, hogy megosszam veletek összegyűjtött és rátok adaptált tapasztalataimat, amivel a csúszós, hideg időben megelőzhetőek a téli időjárás okozta sérülések. Negligálni csak saját felelősségre!

A téli túrázás megerőltetőbb, mint az év többi időszakában való kirándulás. Testi, lelki, fizikai felkészülést is igényel. Gondolj bele Erőss Zsolt vagy Reinhold Messner hegymászó tapasztalataiba. A téli túrázás kicsit olyan, mint egy csapatsport. Hirtelen kell reagálni előre ki nem számítható eseményekre.

Nézzük milyen tényezőket kell figyelembe venni a téli túrázás sikerességéhez:

Időzítés

A túra hosszát és indulási időpontját is a télies időjáráshoz kell igazítani. Nem tudunk túl korán indulni, mert hajnalban még nagyon hideg van. Túl későn sem szabad indulni, mert korán sötétedik. A téli túrák távja általában egy kicsit rövidebb, mert a rossz időjárási körülmények között nehezebb az előrehaladás, valamint hamarabb elfogy az energiánk.

Szénhidrátbomba helyett zsír

Nem mindegy, hogy mit eszel. Indulás előtt fontos a meleg, jó zsírokban gazdag étkezés, mert ez nemcsak gyomrodat tölti meg, hanem felmelegít egész napra, sőt a zsír hosszú időn át lát el energiával. Útközben pedig pontosan kell időzíteni az energiapótlás idejét, mert gyorsabban elégetjük őket, mint gondolnád. Érdemes akár az előző napi meleg ételből egy adagot elhozni, még hidegen is táplálóbb, mint egy sima vajas kenyér. A fehérje utánpótlásra is gondolj, hosszabb túránál feltétlenül szükséges!

Meleg innivaló

Bár divatos téli túrázás közben valami rövidet kortyolgatni, ez biztosan nem elegendő. Hidegben hajlamosak vagyunk sokkal kevesebb folyadékot bevinni, mint kellene. Elengedhetetlen a termoszban melegen tartott forró ital, és abból is mindig egy-két decivel több, hogy vész esetén is legyen még mit inni.

Emeld meg a testhőmérsékletedet

A bemelegítés fontosságáról már korábban írtam, de télen különösen is fontos, hogy vacogó fogakkal, hideg, rugalmatlan izmokkal, szalagokkal ne vágjunk neki. A rövid, de erősebb tempójú gyaloglás, joggolás kellően felmelegít a kezdéshez.

Dinamikus nyújtás

Ha már felmelegedtél és tested bemelegedett jó pár gyakorlatból választhatsz, amiből 10-20 méteren pár hosszt megtehetsz pl. magas térdemeléssel, fenék érintéssel vagy játék katonaként lépkedve. Vigyázz, ne fáraszd ki magad, elég egy pár hossz, mert a túra még hátra van.

Intenzitás – kezdj megfontoltan

A túrát nem szabad túl nagy intenzitással kezdeni, mert az olyan, mint amikor egy gyertyát a két végén égetnek. Csak a vizslák képesek egész nap fel-alá rohangálni. Kezdj 50%-on, s így maradni fog energiád az utolsó emelkedőkre, megpróbáltatásokra is.

Technika

A jó és megfelelő helyen alkalmazott technika fontos. Lejtőn lefelé, csúszós utakon, sziklás talajon, bizonytalan útviszonyok vagy akadályok között mindig csatold le a botodat, így megelőzhetőek különböző kar- és kézsérülések. A lejtőn való lemenetel technikája télen még inkább előtérbe kerül: nem előredőlve, hanem kissé rogyasztott lábakkal haladjunk.

Pihenés, regenerálódás

Betegen, fáradtan télen ne indulj neki hosszabb túrának. Kirándulás közben pedig optimalizáld a pihenés helyét, idejét. Muszáj megállni. Ez a kérdés csoportos túránál ilyenkor kifejezetten nem egyszerű, de nagyon fontos, hogy időről-időre tarts egy rövid pihenőt, úgy, hogy ki ne hűlj közben, valamint amennyiben nedves a ruhád, rád ne fagyjon. Mindig legyen nálad még egy meleg réteg, amit megálláskor felvehetsz, valamint egy csere ruhadarab, amit ha vizes a rajtad lévő, átveszel, gondolok itt egy száraz aláöltőre, pólóra és egy pár zoknira.

Cool down

Sokféleképpen lehet levezetni a túra után, talán a legegyszerűbb módja egy 5-10 perces séta a legközelebbi cukrászdába. A sportosabbak pár percig joggolhatnak is. A lényeg, ne az intenzitás csúcsán hagyd hirtelen abba a kirándulást. Ne légy rest levezetni. Otthon pedig élvezheted a meleg teát vagy a forró fürdő előnyeit.

Statikus streching – na ne

A hideg izmok, inak, szalagok statikus nyújtását kerüljük el, csak a sérülés veszélyét növelik. A kirándulás után, hazaérve a melegben azonban érdemes nyújtani, segít az izomláz megelőzésében is.

Erősítés

Talán a legfontosabb télire a törzs izmait megerősíteni. A hegymászáshoz nem ártanak az erős far-, comb- és lábizmok, de az északi síjárás közben hirtelen mozdulatokból bekövetkező sérüléseket erős törzzsel, felsőtesttel tudjuk csak kivédeni. Nemhiába, manapság már a sífutók is törzsre és felsőtestre edzenek egész évben. Jógán és gerinctornán mi is előnyben részesítjük az erősítő gyakorlatokat, hogy szervezetünket felkészítsük a téli, csúszós időre.

Felszerelés

Ahogy azt már a bevezetőben is írtam, rossz idő pedig nincs (leszámítva az ónos esőt), csak nem megfelelő öltözék illetve felszerelés. Ne felejtsd el impregnálni a túrabakancsodat. Télies időjárás esetén a következőkre is szükség van: meleg sapka, meleg kesztyű, krém az arcodra, hófogó a bot végére, váltózokni, aláöltöző, plusz egy meleg réteg, eső elleni védelem, csúszásgátló, napszemüveg hó esetére, meleg ital és abból is mindig egy-két decivel több, hogy vész esetén még legyen mit kortyolni.

Ugye nem is olyan nagy ördöngösség egy ilyen téli felkészülés? Kedvet kaptál? Figyeld az órarendet, egész télen kirándulunk!

Korábbi cikkünk a témában: 10 téli tanács a nordic walkinghoz

Már régóta fontolgatom, hogy összeszedem tapasztalataimat röviden a gyermekjógával kapcsolatban. Bár ez nem kifejezetten 50felettfitten téma, de hátha Titeket is érdekel.

Gyemekjóga? Ki hallott már ilyet?

A játék, a mozgás és a mese a gyermeki lét alapja. A vidámság, a harmónia, remélhetőleg az egészség is, a félelem nélküli világ az ő igazi kis világuk. Az öröm, a jó kedv náluk még természetes, nézz csak rá egy kisgyerekre. A különböző hagyományok, szokások, kultúrák, kortárs csoportok, barátok, felnőttek és még sorolhatnám, mind más hatást, élményt váltanak ki a gyerekekből. De vajon hogyan lehet ezeknek mind megfelelni? A körülöttünk – felnőttek körül – lévő zajos világ, a filmek, a hírek, a különböző látszatbolygók, megzavarják a gyermekeket, hiszen ezekből általában hiányoznak a magasabb rendű értékek.

Manapság különösen fontos, hogy érett EQ-val rendelkező, döntésképes gyerekeket neveljünk, akik képesek eligazodni a mai világ szürke útvesztőiben. Az iskola sajnos leginkább értelmi intelligenciánkat növeli, viszont a valóság azt mutatja, hogy az életben döntéseink nagy százalékát érzelmi intelligenciánkkal hozzuk meg.

A gyerekjóga a test, az lélek és az elme edzése, ahol a mese, a történet és erre az adott mozgás az eszköz, ami összeköt.

A jóga a mozgás, a torna, a fejlesztés, a mese, a játék és a különböző extra órák egyik legjobb ötvözete, amit problémás gyerekeknek nyújthatunk különóra hegyek, fejlesztőprogramok, számítógép, TV, és „benyomható” filmek helyett. Mert játszani tudni kell.

–       A gyakorlatok fejlesztik a gyerekek mozgáskoordinációját és finom motoros készségét
–       Fejlesztik a koordinációs, egyensúly és a koncentrációs képességét.
–       Megteremtik a gyerekek önbizalmának egyensúlyát.
–       Fejlesztik az idegrendszert, elősegítik a gyerekek érését.
–       Fejlesztik a gyerekek érzelmi intelligenciáját.
–       Feloldják a gyerek aggodalmait, félelmeit, szorongásait.
–       A jóga támogatja a gyermekeket érzelmi világuk kezelésében.
–       Növeli a bátorságot, önbecsülést.
–       Fejleszti a ritmusérzéket, növeli a testtudatot, javítja a testérzékelést.
–       Rávezet a helyes tartásra, a légzés tudatosítására, javítja a testtartást.
–       Növeli a kreativitást.
–       A mozgás harmonizálja a gyerekek testét, lelkét egyaránt.
–       A társas mozgásmóka nyitottabbá, befogadóbbá teszi a gyermeket.

Hogyan is néz ki egy ilyen jógaóra?

Bemelegítő gyakorlatokkal kezdünk, majd játékos, mozgásos gyakorlatokat végzünk. Az egyes gyakorlatokkal, elemekkel különböző állatokat, természeti vagy emberalkotta képződményeket utánozunk, mesébe vagy történetbe szőve. Rövid relaxáció/pihenő után nagymozgásos feladatok, ügyességi, páros vagy csapatos gyakorlatok következnek. Az óra végét közös játékkal zárjuk.

Újabb nordic walking videó került fel a You Tube csatornánkra – a Mikulás ezt hozta most nektek ajándékba. Az Őrségről szóló film a tavaszi nordic walking túránk alatt készült. Virágban pompázó rododendronok mellet, sok szépet láttunk az itt töltött négy nap alatt, szívünkben azonban leginkább talán a különlegesen lágy, zöld dombvidék maradt meg, amelyeket nordic walking botjainkkal jártunk be, meg-megállva, rácsodálkozva az országban egyedül itt található sárgaliliomos, gyapjúsásos láprétek, mocsárrétek, aranyzabos hegyi rétek kavalkádjára. A virágeldorádó bódító pompája mellett az emberalkotta látnivalók is mélyen bevájták magukat szívünkbe, gondoljunk csak a nagytótlaki román stílusú Szent Miklós-rotundára, a Zala Szinfónikus Zenekar parádés koncertjére vagy a fazekasmester ízes beszédére.

Kattints teljes képernyős nézetre!

2014-ben is  tervezgetünk hasonló kirándulásokat ilyen csodás tájakra. Ha tetszett a videó küldd el másoknak is, hátha kedvet kapnak a csatlakozáshoz. Őrségi kirándulásunkról szóló cikkünket itt megtalálod.

November hónapunk a Pilis hegység különböző arcainak felfedezésével telt. Fővárosiak számára külön nagy értékként bír, hogy ez a hegységünk közel van és könnyen megközelíthető, a legtöbb népszerű kiindulópont Volán-busszal, illetve – majd ha újra használható lesz – az Esztergomba menő vonattal gyorsan elérhető.
Rengeteg helyen jártunk már együtt a Pilisben, ismert és kevesek által látogatott turistautakon egyaránt. Gondoljátok csak meg, hogy hány helyről indultunk már el közösen, merre barangoltunk? Még felsorolni is sok: Dobogókő környékén vezetett már őszi túránk a Két-bükkfa-nyeregtől a Fekete-hegyre, egy régebbi, kilátókkal tarkított útvonalunk Klastrompusztáról Dobogókőre. Pilisszentkereszten többször találkoztunk már a Felső kocsmánál, hol Dobogókő, hol a Sikárosi-rét felé véve az irányt, mint legutóbbi, múlt heti túránk alkalmával is.

De ez csak egy töredéke pilisi útvonalainknak. Hiszen gyalogoltunk mi már a Lajos-forrástól hófedte terepen a Kő-hegyi-turistaházhoz, térdig érő hóban Pilisszántóról a Pilis-tetőre, esőben az egyik emlékezetes kirándulásunk alkalmával Budakalászról a Kevélyeken át Csobánkára. A Nagy-Kevélyre másztunk már fel Pilisborosjenőről, az Oszolyt és a Holdvilág-árok létráit pedig Csobánkáról kiindulva hódítottuk meg. Kitapogattuk a Pilis határait, a déli oldalán levő Zajnát-hegyek fenyvesei között nemrég jártunk, s választottuk már többször a Pilisszentlászló feletti Kis-Rigó éttermet kiindulópontunknak. Ez utóbbi terület már inkább a Visegrádi-hegységhez tartozik.

A Pilis és a Visegrádi-hegység nehezen választható szét a térkép alapján, a Két-bükkfa-nyereg biztos támpont, ezen kívül az Esztergom-Pomáz egyenest tekinthetjük választóvonalnak. Egyik nagy kedvencünk, a Sikárosi-rét ennek az egyenesnek mentén található. Sok más szempont alapján azonban elkülöníthető a két hegység, kőzete, vízrajza, növényzete, gombavilága egészen más.

A Pilis nem túl magas, a hegyek átlagmagassága 500 m alatti, fő csúcsa a névadó Pilis-hegy 756 méter, egy ritkábban látogatott, ám igen vonzó, különleges növényvilággal tarkított kopasz hegytető, míg a 700 méteres Dobogókő a kisgyerekes családok, síelők kedvelt célpontja.

A Pilis hegység hatalmas mészkőtömbjébe közel négyszáz kisebb-nagyobb barlang mélyed, közöttük jó néhány őslénytani és régészeti leletei miatt jelentős, mások képződményeikről nevezetesek. Vadászó őseink a barlangok bejárati szakaszaiban éltek, de később is ismerték és hódítók elleni búvóhelynek használta a helyi lakosság, s kivonultak ide a pilisi remeték is. A hegységben gyakoriak a zsombolyok, aknabarlangok is, ezek függőleges aknái 10-18 m mélységbe vezetnek, mélypontjukon gyakran terem nyílik, amelyből vízszintes ágak vezetnek ki.

A Pilis természeti szépségein, gazdag növény- és állatvilágán túl történelmi szempontból is érdekes, ún. történeti táj, kialakulása a magyar államszervezés idejére tehető, és a királyi központok épített örökségével együtt a középkor teljes időszakában egységes szervezeti formával és területi elhatárolással rendelkezett. Az Esztergom – Visegrád – Buda által határolt terület a középkorban sajátos szerepet töltött be, királyi erdőként funkcionált, itt tartották a királyi és az előkelő vendégek vadászatait, ezen kívül a terület vadállományából biztosították a királyi központok vadhúsellátását is. A hegységben királyi vadászházak sorakoztak, ezekből sajnos nem maradtak fenn emlékek, kivéve azokat, amelyeket később szerzetesek használtak.

A királyi erdő területén csak az uralkodó, illetve az egyház rendelkezhetett birtokokkal. A szerzetesrendek a központi hatalom támaszát jelentették, s mint ilyenek lehetőséget kaptak a megtelepedésre, monostorok alapítására. III. Béla a 12. században egy korábbi vadászházat adományozott a cisztercita rendnek a mai Pilissz

entkereszt határában. Az ebből kialakított kolostor valahai jelentőségét bizonyítja, hogy itt temették el II. András feleségét, Gertrúd királynét. Az uralkodói temetkezőhelyet is magában rejtő romterület feltárásra került, és betekintést nyújt a középkori szerzetesek életébe.

Az egyetlen magyar alapítású férfi rend, a pálosok története szempontjából is meghatározó jelentőségű a Pilis. Boldog Özséb esztergomi kanonok itt alapította meg a rendet. 1246-ban lemondott javadalmairól és a Pilisbe vonult, s 6 remetetársával Pilisszentlélek határában az ún. Hármas-barlangnál telepedtek meg. Néhány esztendővel később a közelben, a mai Klastrompuszta területén alapították meg az első templomot és kolostort, a Szent Kereszt tiszteletére szentelve.

A hegység településhálózata igazodott a vadászházak és kolostorok, királyi és egyházi birtokok kiszolgálásához. Az erdőterületen belül alig jöttek létre falusias települések, a vadászházakon és monostorokon kívül semmilyen más építkezést nem engedélyeztek. A hegység szélein alakultak ki az általunk is ismert falvak. Sok település nevében a mai napig őrzi a területén álló valahai rendház védőszentjének nevét: Szentlászló, Szentlélek, Szentkereszt.

A törökök pusztítása a Pilist sem kímélte, a kolostorok és vadászházak a törökök hódításának áldozatává váltak. A falvak elnéptelenedtek, de az erdő és a vadállomány megmaradt. A hódoltság utáni visszatelepítések lassan életet hoztak a pilisi falvakba. Szerencsére a Pilis teljes területe megmenekült az újkori iparosítás és a tömeges betelepülés káros hatásaitól. Mivel a Pilis növényzete és állatvilága is különleges védelmet tesz szükségessé, a terület 1997-ben nemzeti parki besorolást kapott, amely biztosítja a történeti tájértékek fennmaradását is.

Fellapozva korábbi pilisi túráink jegyzeteit feltűnt, hogy a fent említett emlékekre eddig méltatlanul kevés figyelmet fordítottunk. Tavasszal folytatjuk pilisi barangolásainkat, s ezeken feltétlenül célba veszünk majd egy-egy történelmi érdekességet is. Ugye velünk tartotok?

Korábbi cikkünk a környékről: Rejtett kincsek nyomában a Spartacus-ösvényen

„Kedves Zita!

Ma a jóga után kérdezted, milyen érzés volt. Akkor röviden mondtam, hogy jó. Hazafelé és itthon hosszabban is megfogalmaztam, miért jó. Mintha minden kellemesen kilazult volna a testemben. Ezenkívül nagyon könnyű lett a légzésem, ami nagyszerű, mert időnként nyomasztó módon nem tudom telelélegezni magam. A derekam alatti fájós részt is kevésbé érzem.

Amikor tudok, feltétlenül jövök.

Köszönettel

Juli”

Ezt a levelet pár hete kaptuk egyik lelkes jógázónktól. A dicséret jóleső érzésen túl el is gondolkodtatott: hogyan is hat a jóga? Milyen hatásokra számíthatunk?

Egy jól sikerült jógaóra után az ember felfrissül, szellemileg és fizikailag egyaránt. Egyértelmű a szellemi hatás is, az elme élessé válik, tiszta gondolatok születhetnek, még egy fárasztó nap estéjén is. A fizikai felfrissülés is természetes. Ahogyan Juli is megfogalmazta, mintha minden kellemesen kilazulna a testben.

Mindez érthető, ha megnézzük a jóga eszenciáját: a jóga a fizikai és sokszor mentális terhek csökkentésére, testünk és elménk megerősítésére szolgáló, több ezer éves, az indiaiak által kifejlesztett, de ma már a nyugati ember számára is átírt, gyakorolható mozgásforma, ahol a precizitás, a koncentráció, az erő és a rugalmasság keveredik.

Gerincünk rugalmasságának, belső szerveink egészségének megőrzése, helyreállítása jógaóráink elsődleges célja, mindez gyakorlatok, légzés, masszírozás, nyújtás árán, a bőséges vérellátás segítségével. Mindezeken felül számos más hatást is érzékelhetünk: javul testtartásunk, a légzés során gondolataink felpörgöttségét szabályozhatjuk, testünk vitalitást kap, hiszen egyre több oxigénhez jutunk hozzá. Az energiaáramlás is helyreáll a szervezetünkben, a blokkokat felszabadítja, ezért órákon át magasabb energiaszintnek is örvendhetünk még egy fárasztó jóga óra után is. Sokszor a várva várt izomláz is elmarad, ez is az oxigénben gazdag, bő vérellátásnak köszönhetően.

Nézzük most részletesebben is a jóga hatásait, pontokba foglalva. Meglátod, lesznek benne meglepő újdonságok.

Rugalmasság
Igen, ez a rendszeres jógázás egyik legismertebb hatása. A korábban elképzelhetetlen pózok is elérhetővé válnak, kilazulnak az oly régóta kötött területek, a feszes csípő ellazulása jó hatással van a térdre, a combhajlító izmok lazulása pedig nagyon fontos a deréktáji szakasz védelme érdekében. Olyan összefüggések, amelyekről a jógaórák előtt talán nem is hallottunk, most viszont meglepődve tapasztalhatjuk a hatásmechanizmusokat. Hidd el: akármilyen kötött vagy, illetve akármilyen lehetetlen esetnek érzed magad: ha gyakorolsz, óriási változásoknak lehetsz tanúja.
Erősítés
Az erős, szép izom nemcsak a külcsín szempontjából fontos. Megvéd az artritisz, a hátfájás, az időskori elesések okozta problémáktól. Az erős izomhoz a jógázás révén rugalmasság is társul – ellentétben az edzőteremben felszedett, kötött izmokkal. Tudjuk, hogy az izomtömeg megtartása, ill. fejlesztése fontos feladat az öregedés elleni harcban – s íme, a jóga ebben is jó eszközünk lehet.
Helyes tartás
A fejünk olyan, mint egy bowling golyó – nagy, kerek és nehéz. Ha pontosan a gerincoszlopunk felett tartjuk, úgy a nyak- és hátizmaink könnyebben megtartják. Ha azonban több cm-el előbbre mozdítjuk, akkor ezeket az izmokat nagy munkának tesszük ki. Nézzük csak mi a 21. századi ember szokványos tartása? Számítógép, mosogatás, hanyag testtartású olvasás, feszült autóvezetés? Fejünk folyamatosan előrebillen. A test pedig kompenzál – az előrelógó fejet a nyaki és háti szakasz görbületeinek változtatásával próbálja kiegyenlíteni. S miről is beszélünk olyan sokat a jógaórákon? Vállakat le, zárd a lapockákat, állj a sarkad felé, távolítsd a füledet a válladtól… A jóga révén megtanulhatod a helyes tartást, és elérheted azt, hogy a tested elülső és hátsó fele dinamikus és kiegyensúlyozott ellentartásban létezzen.
Ízületek
Amikor jógázol, az ízületeket teljes mozgástartományukban használod. Dúsul az ízületi folyadék, és a porcoknak olyan területére is eljutnak a tápanyagok, ahová másképp nem, hiszen a porcok csak akkor vesznek fel táplálékot, ha van erre terük, ha kipréselték belőlük a régit. A jóga mozdulatai pont ezt a hatást érik el. Amennyiben precízen végzed a gyakorlatokat, s olyan iskolába jársz, ahol odafigyelnek a test minden elemére és annak minden jelzésére, úgy biztos lehetsz abban, hogy ízületeid hálásak lesznek.
Porckorongok
Az előbb elmondottak a porckorongokra is érvényesek. Csak a mozgás révén képesek tápanyaghoz jutni. Egy gazdag jógaóra – sok előre- és hátrahajlással, csavarással – tökéletesen betölti ezt a szerepet. E sorok írója sokat tudna mesélni arról, hogy milyen az, ha tudjuk, hogy van porckorongunk… Hidd el, jobb, ha csak könyvekből ismered. A jóga segít abban, hogy megmaradjon a távoli ismeretség.
Csontok
Tudjuk, hogy a súlyemelés erősíti a csontokat és védő hatású a csontritkulás ellen. A jógában sok póz megkívánja, hogy saját súlyodat megemeld. Ezek közül némelyik, pl. a Lefelé Néző Kutyapóz erősíti a kart, amely igencsak ki van téve a csontritkulás kockázatának. Kutatások bizonyítják a jóga általános csonterősítő hatását. Mindezek fontosságáról, már sokszor írtunk, ha érdekel, kattints tovább.
A hatások részletes kifejtését egy következő cikkünkben folytatjuk. Addig is várjuk véleményeteket, mit tapasztaltatok a jógázás során, küldjétek el emailben vagy itt, a hozzászólások között.