Blog and ping

A Pilis történelmi levegője

November hónapunk a Pilis hegység különböző arcainak felfedezésével telt. Fővárosiak számára külön nagy értékként bír, hogy ez a hegységünk közel van és könnyen megközelíthető, a legtöbb népszerű kiindulópont Volán-busszal, illetve – majd ha újra használható lesz – az Esztergomba menő vonattal gyorsan elérhető.
IMG_5914Rengeteg helyen jártunk már együtt a Pilisben, ismert és kevesek által látogatott turistautakon egyaránt. Gondoljátok csak meg, hogy hány helyről indultunk már el közösen, merre barangoltunk? Még felsorolni is sok: Dobogókő környékén vezetett már őszi túránk a Két-bükkfa-nyeregtől a Fekete-hegyre, egy régebbi, kilátókkal tarkított útvonalunk Klastrompusztáról Dobogókőre. Pilisszentkereszten többször találkoztunk már a Felső kocsmánál, hol Dobogókő, hol a Sikárosi-rét felé véve az irányt, mint legutóbbi, múlt heti túránk alkalmával is.

IMG_4784

De ez csak egy töredéke pilisi útvonalainknak. Hiszen gyalogoltunk mi már a Lajos-forrástól hófedte terepen a Kő-hegyi-turistaházhoz, térdig érő hóban Pilisszántóról a Pilis-tetőre, esőben az egyik emlékezetes kirándulásunk alkalmával Budakalászról a Kevélyeken át Csobánkára. A Nagy-Kevélyre másztunk már fel Pilisborosjenőről, az Oszolyt és a Holdvilág-árok létráit pedig Csobánkáról kiindulva hódítottuk meg. Kitapogattuk a Pilis határait, a déli oldalán levő Zajnát-hegyek fenyvesei között nemrég jártunk, s választottuk már többször a Pilisszentlászló feletti Kis-Rigó éttermet kiindulópontunknak. Ez utóbbi terület már inkább a Visegrádi-hegységhez tartozik.

IMG_3562

A Pilis és a Visegrádi-hegység nehezen választható szét a térkép alapján, a Két-bükkfa-nyereg biztos támpont, ezen kívül az Esztergom-Pomáz egyenest tekinthetjük választóvonalnak. Egyik nagy kedvencünk, a Sikárosi-rét ennek az egyenesnek mentén található. Sok más szempont alapján azonban elkülöníthető a két hegység, kőzete, vízrajza, növényzete, gombavilága egészen más.

A Pilis nem túl magas, a hegyek átlagmagassága 500 m alatti, fő csúcsa a névadó Pilis-hegy 756 méter, egy ritkábban látogatott, ám igen vonzó, különleges növényvilággal tarkított kopasz hegytető, míg a 700 méteres Dobogókő a kisgyerekes családok, síelők kedvelt célpontja.

IMG_1879A Pilis hegység hatalmas mészkőtömbjébe közel négyszáz kisebb-nagyobb barlang mélyed, közöttük jó néhány őslénytani és régészeti leletei miatt jelentős, mások képződményeikről nevezetesek. Vadászó őseink a barlangok bejárati szakaszaiban éltek, de később is ismerték és hódítók elleni búvóhelynek használta a helyi lakosság, s kivonultak ide a pilisi remeték is. A hegységben gyakoriak a zsombolyok, aknabarlangok is, ezek függőleges aknái 10-18 m mélységbe vezetnek, mélypontjukon gyakran terem nyílik, amelyből vízszintes ágak vezetnek ki.

IMG_2839A Pilis természeti szépségein, gazdag növény- és állatvilágán túl történelmi szempontból is érdekes, ún. történeti táj, kialakulása a magyar államszervezés idejére tehető, és a királyi központok épített örökségével együtt a középkor teljes időszakában egységes szervezeti formával és területi elhatárolással rendelkezett. Az Esztergom – Visegrád – Buda által határolt terület a középkorban sajátos szerepet töltött be, királyi erdőként funkcionált, itt tartották a királyi és az előkelő vendégek vadászatait, ezen kívül a terület vadállományából biztosították a királyi központok vadhúsellátását is. A hegységben királyi vadászházak sorakoztak, ezekből sajnos nem maradtak fenn emlékek, kivéve azokat, amelyeket később szerzetesek használtak.

IMG_5104

A királyi erdő területén csak az uralkodó, illetve az egyház rendelkezhetett birtokokkal. A szerzetesrendek a központi hatalom támaszát jelentették, s mint ilyenek lehetőséget kaptak a megtelepedésre, monostorok alapítására. III. Béla a 12. században egy korábbi vadászházat adományozott a cisztercita rendnek a mai Pilissz

entkereszt határában. Az ebből kialakított kolostor valahai jelentőségét bizonyítja, hogy itt temették el II. András feleségét, Gertrúd királynét. Az uralkodói temetkezőhelyet is magában rejtő romterület feltárásra került, és betekintést nyújt a középkori szerzetesek életébe.

Az egyetlen magyar alapítású férfi rend, a pálosok története szempontjából is meghatározó jelentőségű a Pilis. Boldog Özséb esztergomi kanonok itt alapította meg a rendet. 1246-ban lemondott javadalmairól és a Pilisbe vonult, s 6 remetetársával Pilisszentlélek határában az ún. Hármas-barlangnál telepedtek meg. Néhány esztendővel később a közelben, a mai Klastrompuszta területén alapították meg az első templomot és kolostort, a Szent Kereszt tiszteletére szentelve.

A hegység településhálózata igazodott a vadászházak és kolostorok, királyi és egyházi birtokok kiszolgálásához. Az erdőterületen belül alig jöttek létre falusias települések, a vadászházakon és monostorokon kívül semmilyen más építkezést nem engedélyeztek. A hegység szélein alakultak ki az általunk is ismert falvak. Sok település nevében a mai napig őrzi a területén álló valahai rendház védőszentjének nevét: Szentlászló, Szentlélek, Szentkereszt.

IMG_5040A törökök pusztítása a Pilist sem kímélte, a kolostorok és vadászházak a törökök hódításának áldozatává váltak. A falvak elnéptelenedtek, de az erdő és a vadállomány megmaradt. A hódoltság utáni visszatelepítések lassan életet hoztak a pilisi falvakba. Szerencsére a Pilis teljes területe megmenekült az újkori iparosítás és a tömeges betelepülés káros hatásaitól. Mivel a Pilis növényzete és állatvilága is különleges védelmet tesz szükségessé, a terület 1997-ben nemzeti parki besorolást kapott, amely biztosítja a történeti tájértékek fennmaradását is.

Fellapozva korábbi pilisi túráink jegyzeteit feltűnt, hogy a fent említett emlékekre eddig méltatlanul kevés figyelmet fordítottunk. Tavasszal folytatjuk pilisi barangolásainkat, s ezeken feltétlenül célba veszünk majd egy-egy történelmi érdekességet is. Ugye velünk tartotok?

Korábbi cikkünk a környékről: Rejtett kincsek nyomában a Spartacus-ösvényen

Previous post:

Next post:

UA-11735331-1