Minden évszaknak megvan a maga szépsége, s egy határtalan, nyitott tájban végzett lazító futás közben újból és újból fogékonnyá lehetünk mindazon hangulati elemek és üzenetek számára, amelyeket a váltakozó évszakok közvetítenek, s amelyektől az aszfaltozott utcák és a sokak számára kedves konditermek oly távol tartanak bennünket.
A táj részleteiben ficánkoló játékosság az, amely simogatja lelkünket, maga a mozgás hátborzongatóan emeli boldogság hormonszintünket, amerre nézünk, mindenhol béke honol, s a falevelek mozdulatai nyugalmat sugároznak. Derűs belső nyugalom száll le ránk, s talán felfogjuk, hogy a világ úgy van rendben, ahogyan lennie kell a Teremtésben.
A természet teljes harmóniában létezik, a fák susogása, a levelek közt átszűrődő fényár, a virágok illata, a levelek mozgása mind a Teremtő nagyszerűségét hirdetik.
