A rendszeresen végzett sportolás egészségmegőrző, sőt teljesítménynövelő hatású. Igen, gondoljunk csak arra, hogy egy kiadósabb testmozgás után mennyivel könnyebben megy a munka, még a házimunka is! Egész szervezetünk felfrissül, s ez kihat a hangulatunkra, jobb kedvünk lesz, szebbnek látjuk a világot. A sportolás nem csak önmagában jó, hanem hasznos, kihat a mindennapjainkra, sőt elengedhetetlen az egészséges élethez!
Ifjoncként a sport – csakúgy, mint az élet sok más területe magától értetődő, viszonylag bűntetlenül űzhető nagyobb mennyiségben is. A felnőttkori vagy időskori testedzéssel azonban már elővigyázatosnak kell legyünk. Ez semmiképpen sem azt jelenti, hogy mondjunk le róla, sőt! Viszont alaposan át kell gondoljuk a sportág megválasztását, a mozgás és az edzések intenzitását, a gyakorlatokat. Az a mozgásforma, amely kedvező volt serdülőkorunkban, nem feltétlenül megfelelő felnőtt vagy idősebb éveinkben. Figyelembe kell venni életkori sajátosságainkat, terhelhetőségünket, és fokozottan kerülni kell az esetlegesen károsító, sérülést okozó, erőltetett mozgást.
Egészség felnőttkorban (is)
Magyarországon a sporttudományban 40 évnél kezdődik az ún. felnőttkor. Szervezetünk minden szintjén regresszív folyamatok kezdenek eluralkodni. Ez a folyamat késleltethető – úgyhogy a sportolást nem abbahagyni kell, hanem tudatosan beépíteni az életünkbe. A rendszeres mozgás a négy legfontosabb egészségmegőrző faktor egyike. Fontos tudnunk, hogy mi is ez a négy:
– aktív élet, testmozgás
– kísérlet a környezeti ártalmak csökkentésére (erre van a legkevesebb ráhatásunk)
– egészséges táplálkozás
– stresszhatások csökkentése
Mostani cikkünkben csak a mozgásról ejtek szót, de később a többi tényezőre is feltétlenül vissza fogok térni.
Testmozgás 40 felett
A sport 40-en túl nem ugyanazt jelenti, mint tinédzserként. Meg kell változtatni a mozgáshoz való viszonyunkat. Ne fiatalkori eredményeinket, sebességünket tekintsük mércének, hiszen a testünk már nem ugyanaz, az összehasonlítás irreális.
Terveznünk kell, ki kell alakítsunk egy életprogramot, amelynek a mindennapi mozgás elengedhetetlen része. Inkább rövidebb időtartamban, kisebb intenzitással, de rendszeresen sportoljunk. Többet ér a napi 30-40 perces úszás, futás, nordic walking vagy kerékpározás, mint heti egy „mindent bele” sportprogram.
Kérjük ki orvosunk véleményét is, hiszen szervezetünk állapota befolyásolhatja a sportágválasztást.
A lényeg az egészségmegőrzés, a jó közérzet, az életminőség és a teljesítőképesség fenntartása. Ezeket elsősorban olyan, az állóképességet fejlesztő sportágak gyakorlásával őrizhetjük meg, mint például a kocogás, nordic walking, úszás, kerékpározás, túrázás.
A hangsúly azonban a biztonságon van, hiszen a korral szervezetünk terhelhetősége is csökken. A fent nevezett sportok közül az úszás gravitációs térben történik, így ez kíméli meg leginkább a kopásnak kitett izületeket. A második legkevésbé megterhelő a nordic walking, melyben izületeinket a botok helyes használatával tehermentesítjük. Kis és közepes intenzitással kell dolgoznunk, az izületeket kíméletesen terhelő mozgásformákkal. Fokozatosan előtérbe kerül a bemelegítés és a sportolás utáni nyújtás-lazítás jelentősége.
Sajnos, ebben az időszakban a test már nem fejleszthető olyan mértékben, mint tizenévesen, minőségi ugrás az állóképességben, az erőnlétben már nem várható. Lehetőleg ne is csúcsok felállítására törekedjünk, célunk sokkal inkább a jó közérzet megszerzése, fenntartása legyen. Rendszeres mozgással a keringési rendszer, a tüdő és az izomzat működése optimalizálható és az éveink számát is meghosszabbíthatjuk!
