Bükkalja – Kács

2025 október elején csapatunkkal több túrát tettünk Kács, Cserépváralja, Cserépfalu és Latorpuszta környékén, melynek során rengeteg izgalmas látnivalóval találkoztunk. Nekem személy szerint a Bükk-hegység talán Magyarország legszebb és legizgalmasabb területe. De mivel a Fennsík és a Heves-megyei oldal jobban elérhető, itt volt az ideje átkacsintgatni a szomszéd közigazgatási területre is, a Bükk-hegység déli lejtőihez, ahol a miocén vulkanizmus hírnökeként riolittufa képződmények, építmények várták, hogy felfedezzük őket. Lássuk őket sorra.

Zsendice-barlang

A Zsendice-barlang a Bükk-vidéken az eocén mészkőben kialakult legnagyobb barlang. A Déli-Bükkben, a Kis-Borsós-tető utolsó, Orom-tető nevű kiemelkedésén, a kiemelkedéstől északra, néhány száz méterre van a főbejárata. A rejtett, természetesnek meghagyott főbejárata a hegyoldalban, természetvédelmi területen nyílik. Kácsról a piros sávval jelzett turistaúton közelíthető meg. Felső eocén mészkőben, tektonikus törésvonalak mentén jött létre. Valószínűleg forrásbarlang, de víznyelőbarlangnak tűnik, mert magasan nyílik, a barlangba lefelé tartó főbejárattal. Egyszintes, elágazó barlang. Érdekes morfológiai nagyformája a gömbfülke, morfológiai kisformája a gömbüst, a hieroglifa és a hullámkagyló. Kevés cseppkő található benne. A Trópusi-teremben a guanó nagy mennyiségben halmozódott fel. Az egyik megemlítője szerint régen remete lakott benne. 2008. évi felmérés alapján a barlang hossza 110,35 méter, a függőleges kiterjedése 13,65 méter, a mélysége 11,77 méter, a magassága 1,88 méter és a vízszintes kiterjedése 26,5 méter. A megtekintéséhez engedély szükséges, de nincs lezárva. Barlangjáró alapfelszereléssel járható. A nevét a zsendicéről kapta, ami egy tejes étel a „Magyar néprajzi lexikon” szerint.

Kőhodály – Felső-szoros – Nagy-Farkas-kő

A Bükkalja egyik különös építészeti emléke a Kács és Tibolddaróc között található, sziklába vájt kőhodály, ahol egykor ezer birkát is tartottak. A kőhodály ma már üres, de aki erre jár, annak érdemes felkeresnie a bükkaljai kőkultúra e különleges lenyomatát.

A kőhodály egy tisztáson áll, és elképesztően nagy, a hossza közel 24, szélessége 4, a belmagassága több mint 2 méter. Az 1800-évek végén a környék birtokosa, a Zichy család ezer juhot tartott itt. Odabent, a félhomályban hatalmas, szépen faragott oszlopok állnak, és tartják fejünk felett a sziklamennyezetet. A közelben van néhány barlanglakás is, ahol a juhászok és családjaik éltek. A kőhodályt Kácsról gyorsabban érhetjük el.

A bükkaljai kőkultúra emlékei

A jól megmunkálható riolittufába a Bükkalja számos településén faragtak pincéket, barlanglakásokat, istállókat, bújókat, de a bükkaljai kőkultúra legrégebbi emlékeivel, a kaptárkövekkel is sokfelé találkozhatunk a környéken. A kőhodályhoz hasonló építmény Andornaktálya határában egy 20. század elején készült juhhodály, az Eger és Szomolya között található Király-kúton pedig még ma is sziklába vájt istállóban tartják a szürkemarhákat. Kácson, a falu szélén láthatunk néhány barlanglakást, illetve a település központjában pincéket, míg Tibolddarócon hatalmas pincefalu várja a látogatókat, ahol a pincék nagy részét egykori barlanglakásokból alakították ki.

Alsó- és Felső-szoros

Ezúttal nemcsak a Kő-völgy tanösvény mesebeli tornyait, hanem most a Bükkalja BAZ-megyei egyik legszebb részét jártuk be. Engem elsőre lenyűgözött, hihetetlen élmény volt kőről kőre ugrálni és átverekedni magunkat a bedőlt fatörzseken, és érezni a szoros, fojtogató szorítását.

A Kő-völgy a Bükkalja kistájon, Cserépváralja és Kács között helyezkedik el, az alsó-szoros Cserépváraljához, a Felső-szoros a Dobi-réthez van közelebb. A 10-15 méter magas sziklafalakkal övezett szurdokvölgy teljes hossza 2 kilométer. A völgyben a Lator-patak, más néven Tardi-patak vagy Nád-ér kanyarog és a leglátványosabb része a Felső-szoros, ahol beborítják a völgyet a fölé magasodó zöld mohás sziklafalak. A Felső-szoros a Bükkalja vulkanikus eredetű egyedülálló geológia látványossága. A völgyet mi nem Cserépváraljáról, hanem a Kőhodály felől közelítettük meg.

Dobi-rét, Kis- és Nagy-Farkas-kő

A Kis-Farkas-kő és a Nagy-Farkas-kő társaságában, erdőkben, réteken a nedves, puha talajon számtalan állat nyoma mutatta, hogy itt nevéhez hűen gazdag a vadélet is. Őzek, szarvasok, vaddisznók, rókák, borz, menyét és más kevésbé felismerhető, friss nyomok és a mérhetetlen számú vadászles árulkodtak látogatásukról.

Cserépváraljai kör

E terület szomszédságban az Árpádkorban, a Miskolci-nembéli II. Panyit által épített Cserépvár romjai vártak bennünket. A vár tövében tufába vágott pincék, gabonatároló vermek emlékeztettek a régi idők itteni életére. A pincék szellőztetését és a sajátos feltöltését a hegyoldalban kibukkanó kürtőkkel oldották meg. Az egykor palánkokkal erősített várnak csak az alapfalazata maradt fenn, hiszen a nagy része a történelem viharai és egy kastélyépítés mohósága által vált köddé. A 18. század elején ugyanis L’Huillier család a várhegy alatt kastélyt építtetett, mely egy évszázaddal később uradalmával együtt Koburg herceg birtokába került, akinek nem más, mint Munkácsy Mihály anyai nagybátyja, Reök Antal volt a gazdatisztje. Így esett, hogy az 1848-as forradalom elől Miskolcon menedéket kereső család az akkor 4 éves Munkácsyt e kastély biztonságos falai közé „rejtette”. A festőóriás később az alábbi sorokkal emlékezik erre az időszakra: „Ide fűznek legboldogabb gyermekkori emlékeim: öreg kastély, a kapu bolthajtásai alatt egész fegyvertár, régi ágyúk – egyszóval minden, ami a gyermek-lélek kezdődő képzelőerejét foglalkoztatja.” Ezt a történelmi mozzanatot a ma is álló kápolna falán emléktábla is hirdeti.

Kisamerika

Következő állomásunkhoz a riolittufába vésett, „Kisamerika” elnevezésű barlanglakásokhoz értünk. Kisamerika a szegénység és a geológia házassága. A Bükkalja kőkultúráját megalapozó riolittufa egyik legjellemzőbb tulajdonsága a faraghatóság, mely az ősi időktől szakrális fülkék (pl. kaptárkövek), búvóhelyek, kőhodályok, remetelakok, később pincék (boros, zöldséges), tároló kamrák és építőanyag kifaragását tette lehetővé. A gazdasági válság okozta elszegényedés egyeseket az Amerika felé irányuló kivándorlásra, a „nincsteleneket” pedig ezen a környéken a könnyen megmunkálható kőzetbe történő lakhely kivágására késztette, a hajléktalanság több ezer éves alternatívájaként. Nekik ez volt „Amerika”, innen az elnevezés is. Aztán a Berezd-tető hosszan elnyúlt dombján 240 méteres magasságban egy cukorsüveg alakú, de mégis kaptárkőre emlékeztető kis kilátóhoz értünk. A Millenium-kilátót Csete György Kossuth-díjas építész tervei alapján építették. Ablakai apró nyílások, melyek sora a Göncölszekér csillagképét formázza. A faragott dácittufa tömbökből épült, kb. 8 méter magas toronyba felkapaszkodva panoráma nyílt Cserépfalura, a Bükkaljára és a Bükköt észak-dél irányba kettészelő a Hór-völgyre.

Örsúr vára

A Bükkalja egyik „sarokpontja” a Sály és Latorpuszta feletti magaslaton helyet foglaló sáncrendszer és toronymaradvány, a bronzkori földvárra települt, Árpád-kori Örsúr vára. A füves tetőről behatárolt, de hangulatos kilátás nyílik a Bükk hegyvidékének és a Bükkalja dombvidékének délkeleti részére. A gerincen tanulmányozhatjuk a vulkanizmus egyik típusos kőzetét, a robbanások során összesült ignimbritet is.

A Bükkalján, a Sályi-patak forrásterületén, pontosabban a Sály-Latorpuszta feletti kiterjedt hegytetőn sáncok alkotta középkori földvárat találunk. Az Örsúr váraként ismert, 2,5 hektár kiterjedésű erődítés nagy valószínűséggel a 10. század során épült a Bükk délkeleti lábának sziklás platójára, egy őskori földvár területére. Anonymus is megemlíti a Gesta Hungarorum című írásában Örsúr várát, mint Örsúr nemzetségfő szálláshelyét, amelyet a feltárások szerint gerendasánccal vettek körbe.

A Latorvár-tető vulkáni anyagú (ignimbrit) fennsíkján már a bronzkorban erődítményt emeltek, amit a tető környezetében fellelhető, kb. 5 hektárt körbevevő sáncok bizonyítanak. A szűken vett fennsíkot középkori sánc keríti, ami csak a sziklás és meredek délnyugati oldalról hiányzik. A sáncokon belül háznyomokat, tűzhelyet és sírokat tártak fel a 20. század eleji ásatások, illetve a plató alatti völgyben egy 10–12. század között létezett Váralja nevű település (házak és kör alapú templom) maradványait is megtalálták. A sáncokon belüli egyenetlenségeket a II. világháborúban mélyített tüzérségi gödrök képezik.

Latorvár

A vár a Sálytól 4 km-re északnyugatra fekvő Latorpuszta (Latorút) fölötti hegy ormán, a Latorvár-tetőn fekszik, ahol három egymás közvetlen közelébe épült erősség található. Az első egy vaskori földvár, a második egy elpusztult honfoglalás-kori földvár (Örsúr vára), a harmadik pedig egy Árpád-kori kővár (Latorvár). Ez nem a hegy tetején, hanem annak déli, meredeken kiugró padkáján található. 12. század vége, erődített lakótorony Egy fennmaradt legenda szerint egy Latur nevű rablólovag vára állt itt egykor, aki a völgyön átutazókat rabolta ki. Várát később lerombolták. Talán őróla kaphatta a település is a Lator nevet.

A Latorvár-tetőre vezető sziklás gerincen déli irányban, egy Árpád-kori kőtorony maradványa látszik, amit feltehetően a sáncvár után, a 12–13. században építettek, de a lakosság kőbányának használva a romokat, lerontotta a maradványokat. A torony alakját tekintve feltehetően egy kör alakú lakótorony állhatott itt, de az építmény keletkezésének és pusztulásának időpontját nem tudjuk.

Mindkét romhoz a Törökök nyomában tematikus túraútvonal ‘kék bástya felett kék félhold’ jelzése vezet fel. A Latorvártól főként Latorpusztára és a völgybevágásra látunk rá, míg feljebb kapaszkodva az Örsúr várától, a Latorvár-tető délnyugati pereméről kiteljesedik a kilátás a környező bükkaljai dombokkal és a Bükk délkeleti hegyvidékével. Sályra és Latorpusztára innen nyílik a legszebb kilátás, míg az Alföld felé csak jó időben tárul fel a panoráma.

A várat egy 28×14 méteres ovális alakú, 7 méter széles árok határolja, mely mára jelentősen feltöltődött, mélysége mindössze 1–1,5 méter. A kis alapterületű lakótorony alapjánál 2,5 méter vastag falai 4–4,5 méteres magasságig maradtak fenn. A torony falainak íves hajlásából kör vagy félkör alakú alaprajzra lehet következtetni

A misztikus Lélek-lyuk

A Latorvár-tetőtől nyugatra, a település északnyugati szélén találunk egy harmadik várat is, a sokatmondó Léleklyuk-tetőn, bár ezek is csak sáncok a kicsiny kiemelkedés tetején. A kiemelkedés oldalában nyílik a Léleklyuk-barlang, egy mesterségesen kifaragott, függőleges, kéményszerű nyílás, amelynek alján a patak felől megközelíthető terem áll, jelenleg beton fallal, ajtóval lezárva. A sáncvár és a Léleklyuk keletkezési idejéről, rendeltetéséről nem tudunk semmi biztosat.

Hiába tör ki a kánikula, a mi kedvünket ez nem szegi meg. Nézzük csak a nyár szebbik oldalát. Korán reggel torna a harmatos fűben, esetleg még egy pulcsiban indulunk neki, majd csúcstámadás teljes napsütésben, keressük egy hüttét, és jöhet egy kis sör, vagy a bátrabbak csobbannak egyet a tó hűs vízében. Az eddigi csodás időjárást nem mindig tudjuk garantálni, de a feltöltődést, a vidám hangulatot, egy jó kis csapatot igen, megígérhetünk. Sport, egészség, boldogság nyáron is. Sportolj! Tornázz! Csatlakozz! Csak egy dolgot kell tenned, jelentkezz be! Kis csapatunk nyáron is aktív. Vidám hangulatra nyáron is számíthatsz!

Otthoni edzés 2-4 körben: bemelegítésként 80 lábujjhegyre állás, majd 30 terpesz nyit-zár lépés, 20 leülés-felállás, 10 női fekvő, 30 hasprés, 20-20 kitörés váltott lábbal, plank, amelyiket bírod és a végén ne feledd a nyújtást. Kapcsolj be egy jó zenét és hajrá!

Találkozunk szeptemberben! Egyéni foglalkozások megbeszélés szerint. Amennyiben nordic walking tanfolyamunk vagy a gerinctorna érdekel, kérlek, jelentkezz nálunk telefonon vagy emailben.

A legjobb anti-aging módszer a mozgás. De az 50 felett fitten ennél több. Íme egy kis tudomány az immobilizációról, kedvenc sportunk – a mozgás – előtérbe helyezése érdekében, szép korúaknak is.

Mennyi ideig tartó immobilitás szükséges ahhoz, hogy a fascia adhéziókat képezzen?

A kötőszöveti rendszerben az összenövések kialakulása összetett folyamat, amelyet különböző tényezők befolyásolnak, beleértve az immobilitás időtartamát is. Az immobilitás a kötőszövetek mechanikai tulajdonságainak megváltozásához vezet, ami elősegíti az adhézió kialakulását. Konkrétan a hosszan tartó immobilitás fibrin lerakódását és az azt követő rostos szövetképződést eredményezi, amelyek kritikus összetevői az adhézió kialakulásának (Wong és mtsai., 2015; Liu & Berg, 2002).

A jelentős adhézió kialakulásának időkerete változó lehet, de a tanulmányok szerint már rövid ideig tartó immobilizáció is beindíthatja ezeket a folyamatokat, és hosszabb ideig tartó immobilitás esetén kifejezettebb hatások figyelhetők meg (Wong és mtsai., 2015; Liu & Berg, 2002). Állatmodellekben például kimutatták, hogy az immobilizáció időtartama korrelál az adhézió kialakulásának súlyosságával, ami arra utal, hogy a kötőszöveti rendszer már az immobilizációt követő napokon belül elkezd reagálni (Wong és mtsai., 2015; Liu & Berg, 2002).

Ezenkívül a gyulladásos mediátorok és a növekedési faktorok, például a kötőszöveti növekedési faktor (CTGF) szerepe jelentős az adhéziós folyamatban. A CTGF-ről ismert, hogy fibrotikus körülmények között túlreprezentálódik, és szerepet játszik a sebészeti beavatkozásokat követő adhézió kialakulásának progressziójában (Thaler et al., 2005; Thaler et al., 2002). A mechanikai tényezők, mint például a szöveti feszültség és a biokémiai környezet közötti kölcsönhatás tovább befolyásolja az adhéziós folyamatot, ami arra utal, hogy mind a mozdulatlanság időtartama, mind a szöveti sérülés jellege kritikus meghatározó tényező az adhézió kialakulásában (diZerega & Campeau, 2001; Thaler et al., 2002).

Az alvásminőség romlása önmagában rontja a fascia mobilitását, az alvás pedig mint immobilitás (Gaine et al., 2021) képes az adhézióképzést gyorsítani.

Bár az adhézió kialakulásához szükséges mozdulatlanság pontos időtartama változhat, a bizonyítékok arra utalnak, hogy már rövid időszakok is elindítják a folyamatot, és hosszabb időtartam alatt súlyosabb adhéziók alakulnak ki. A mechanikai és biokémiai tényezők kölcsönhatása ez idő alatt döntő fontosságú az adhézió kialakulásának hátterében álló mechanizmusok megértéséhez.

Üzenetek 1 szóban:

-korai mobilizáció sérülés után

-mobilan maradás a gyógyulás után egészségben

-teljes terjedelmek napi átjárása

-alvásrendezés

-gyulladáscsökkentő életmód fenntartása

A fájdalom egy fontos jelzés, ami tájékoztat testünk (időnként lelkünk) állapotáról, és feladata, hogy megvédje épségünket. Ha ezeket a segélykiáltásokat fájdalomcsillapítókkal elfedjük és folytatjuk a káros mozgásokat,  az így kialakult koordinációs zavarok csak növelik a sérülés kockázatát. A fascia manipuláció elve szerint a fájdalmat diagnosztikai eszközként használjuk. A fascia manipuláció modellje szerint megértjük az ok-okozati összefüggéseket, megkeressük azokat a területeket, amelyek egyensúlyhiányt  szenvednek és így fájdalmat okoznak, kezeljük az adott területeket, ezzel enyhítve a fájdalmas tüneteket, normalizáljuk az izmok, szervek és a fasciák optimális működését, hogy megelőzzük az újabb sérüléseket és megakadályozzuk a fájdalom visszatérését. Egy kicsit olyan ez, mint egy többismeretlenes egyenlet megoldása.

Sokáig úgy vélték, hogy a mozgás irányítása kizárólag az idegrendszer feladata. Mára már felismerték, hogy ebben nem kizárólagos a központi idegrendszer, az agyunk nem képes egyedül magára hagyva kontrollálni az összes, mozgásunk során kapott információt. A periférikus szabályozás során a fasciákban lévő receptorok számos információt észlelnek, továbbítanak, és irányítanak úgy, hogy érzékeli a hozzá kapcsolódó izomrostok feszülését és továbbítja azt. Ha viszont a fascia, amit alapesetben könnyen csúszó hártyák rétegeinek kell felfogni, merev lesz, letapad, denzifikálódik, akkor a koordináció elkezd romlani, ami a mozgást vagy a belső szervek működését korlátozza esetleg ellehetetleníti.

Paradigmaváltás történt a gyógytornában, alternatív mozgás- masszázsterápia: ok-okozati feltárás után a fascia kezelésével helyrehozzuk a kialakult diszfunkciókat, a fejfájástól az ízületi bántalmakon át, akár egyes belső szervi problémákig.

Kárai Zita 20/539-2401, info@50felettfitten.hu, www.50felettfitten.hu

Egy eredeti interjú a fascia manipulációról Luigi Steccoval ezen a linken érhető el.

http://www.fascialmanipulation.de/en/interview-mit-luigi-stecco/

De mégis, mi az a fascia? A fascia leegyszerűsítve egy kollagén rostokból álló elasztikus hártya, amely mindent mindennel összeköt a testben, körülvéve és ezzel elválasztva egyben az egyes izmokat, csontokat, szerveket. Az a fehér, áttetsző hártya, amit főzés közben el szoktunk távolítani a húsokról.  Összeköti a test minden részét, összekapcsolja és koordinálja az ízületeket, és összehangolja a test különböző részeinek munkáját. A rétegek közötti csúszást a fascia egy speciális sejtje, a fasciaciták által termelt hialuronsav biztosítja. Ám, amennyiben bármilyen okból a fascia túlzott mértékű kollagén termelésbe kezd, hogy helyreállítson egy bármilyen korábbi sérülést, denzifikáció következik be. Ezzel felborul az egyensúly, és a normálistól eltérő, nem fiziológiás állapotot hoz létre, amihez társul további funkcionális, strukturális változás és fájdalom is.

Paradigmaváltás történt a gyógytornában, alternatív mozgás- masszázsterápia: ok-okozati feltárás után a fascia kezelésével helyrehozzuk a kialakult diszfunkciókat, a fejfájástól az ízületi bántalmakon át, akár egyes belső szervi problémákig.

Kárai Zita 20/539-2401, info@50felettfitten.hu, www.50felettfitten.hu

Tanulási zavarral küszködő gyerek, a máig rettentő nehéz gyerkőc, de kezdjük inkább az elején: traumatizált anya és baba. Nagyon sok munka és külső segítség kell, hogy egy rossz születés, szülés élménye helyre rázódjon.

Itt a  legfrissebb statisztika az ország szülészeteiről: www.ablakavilagra.com

Elkeserítő, bár a covid óta javult a helyzet, majd gyorsan vissza is romlott. És most már nem lehet orvost választani, csak reménykedni, hogy kinek a kezébe kerül az anya. Szegénynek oda kell bemennie, ahol épp van. Nem könnyű ma fiatal anyának lenni.

Most is volt egy újabb, örömteli élményem, együttműködés egy kis pácienssel és szüleivel. A babának egy kis lépés óriási eredmény. Nagyszerű érzés segíteni egy pöttöm fejlődését. Hatékony és hálás terápia ebben a Baba FDM. És nagyon jól kiegészíti a többi kezelési rendszert, a nyugaton jól ismert Dévény vagy akár a Katona módszert, amelyet dr. Balázs Mária fejlődésneurológus mellett tanulhattam.

Baba FDM kezelés, torna és fejlesztés:

Kárai Zita

20/539-2401

info(kukac)50felettfitten.hu

www.50felettfitten.hu

Szeretem a viscerál technikákat.

„Berozsdásodott a nyakam.” – sokszor halljuk ezt a mondatot. Egy sportos, 40 éves hölgy pár éve  kifejezetten beszűkülten mozgó,  berozsdásodott nyakát kezeltem nemrég.

FMA-val kezdtem tesztelni a mozgásokat. A nyaki szakasz kivételével a gerinc minden irányú mozgása majdnem teljes terjedelmű volt, a fej mozgásánál a flexió is és a rotáció is beszűkült és fájdalmas volt, valamint a vállak mozgása is érintett és fájdalmas volt. Páciensemnek semmilyen korábbi sérülése, hege nem volt, ami igen ritka.

Alapos kikérdezés után TB technikával kezeltem, aztán CD-TB, tektonikus és FALT-tal, de mivel a központi idegrendszere hamar elfáradt, ennyit tudtam tenni érte.

Azonnal láttam, hogy be kell dobni viscerál technikákat is, mert úgy éreztem, hogy az ő esetében más megközelítés kell. A következő alkalomtól kezdve ez utóbbiakat részesítettem előnyben, és hamar javulásnak indult az évek óta berozsdásodott nyaka.
Visszatesztelésnél a nyaka és vállainak mozgása 90%-os volt és fájdalommentes.

Azaz fascia disztorziós modell – ezt tanulom. A régi, maradandó sérülések, hegek kezelése speciális technikát igényel. Sokszor nem is magát a heget, sérülést, hanem annak következményét látjuk, érezzük, fájdalmat, működészavart, kompenzációt, rossz testtartást, rossz mozgásmintát. Erre való a fasciák kezelése. Elsődleges cél a fájdalom csökkentése, a mozgás javítása és a funkció visszaállítása fdm kezeléssel.

Andrew Taylor Still már 1899-ben úgy gondolta: „Ha az ember a fasciákkal dolgozik az agy kiágazásait kezeli. Általános szabály szerint az elágazások azonos tulajdonságokkal bírnak, mint a központ. Akkor miért is ne kellene akkora tiszteletben tartani a fasciákat, mint magát az agyat.” Érdemes ezen elgondolkoznunk.

Más manuális technikákról biztos hallottatok már. A nyirokmasszázs is ismerősen cseng fületekben. Ezt a technikát már a 19. században is használták, de ez más célt szolgál. Ennek alkalmazása hegkezelés előtt és azt követően ajánlott a jelentkező ödéma kezelésére. A fascia disztorziós modell, egy manuális technika, amellyel a kötőszövet deformálódását, beszűkülését, elcsavarodását, rossz működését kezeljük fdm technikával.

Hol is kezdődött többnapos túráink listája? Az első hegység a Börzsöny volt, ahova Györgyi kézben hozta a házi vaddisznópörköltet. Aztán jártunk a Vértesben, ahol egy egész hegyoldal, saját medencével a miénk volt, és István pezsgőt szolgált fel a lubickoló lányoknak. Voltunk a Zempléni-hegység északi oldalán kincseket gyűjteni, és itt ettünk 27 féle általunk szedett gombából esti lakomát. Mindenki túlélte. Szeretünk gyönyörködni az őszi pompába öltözött Balaton-felvidéken. A Bükk összes oldalát és köveit többször is megmásztuk, kedvenc kilátóhelyünk a Köpüs-kő lett. A legfinomabb szarvast Jávorkúton ettük és a legeldugottabb ösvényeket a Bükkalján találtuk. A legnagyobb vihart a Mecsekben vészeltük át egy kis kunyhó teraszára több mint harmincan bezsúfolódva. Tudod, hol van a magyar LA? Talán az olajról híres Bázakerettye már ismerősen cseng. A legjobb borokat – bár furán hangzik – Andrásékkal itt a Dél-Zalában kóstoltuk. Az Őrség volt az első pünkösdi túránk, ahol csodálatos virágszőnyegen pihentünk, és letérve a térképről még a szlovén Szent Miklós rotondát is megtaláltuk. Hogy nedves-e a Medves? Az bizony az, de jó hír, hogy egy nagy tornaterem elégnek bizonyult jókedvünk megtartásához, viszont medvét még nem láttunk. Aggteleken megtaláltuk a rejtélyes körülmények között kihalt falvakat, titkukra mi is rájöttünk, sőt a Szádelői-fennsíkot is megmásztuk. Kétszer jártunk Bakonybélben a vitalizáló medvehagyma szezon kellős közepén, ahol nem tervezetten, de kipróbáltuk a hazai canyoning-ozást, egy vad vízű patakban való fürdőzést is. A Mátrában főztünk egy jó kis őzlábpörköltet ó, melyet helyi rozéval öntöztünk. És mivel kezdünk kifogyni a hazai hegységekből, sok helyre már többször is elutaztunk táborozni, mint például az Ormánságba térségébe is.

Immáron háromszor hódítottuk meg a Magas-Tátrát, ahol nem maradt olyan lánc nélküli turistaút, amit nem koptattunk volna, ezért legutóbb a Hernád-áttörést is alulról-felülről jól megvizsgáltuk. Selmecbányán születtek a legszebb trubadúrok, amit videónk is bizonyít. A szlovák oldal után elmerészkedtünk a Cseh-Óriáshegységbe, ami könnyen bevehetőnek bizonyult, és mi is kitűztük zászlajunkat az Elba forrásánál. Az osztrák hegyek megmászása annyira könnyen ment, hogy az Alpok után elmerészkedtünk a felejthetetlen Dél-Tirolba Ötzit felkeresni, sőt a Dolomitokban egy leomlott hegyoldal sem tudott feltartóztatni, már kétszer táboroztunk ott, meg sem álltunk a Piz Boéig, 3000 méteres magasságban. Sőt, idén nyáron is oda tartunk, a Garda-tó mellé. Annyira beleszerettünk az alpesi illatokba, hogy már többedszerre indulunk a Júliai-Alpokba, idén az Isonzó-völgyében töltünk majdnem egy hetet, és kipróbáljuk új hóbortunkat, a raftingot is. Viszont a kulturális és gasztronómiai élvezeteknek sem akarunk ellenállni.  Wachauban, Spitzben jártunk bort kostolni. Hogy mi lesz a következő? Majd meglátod.

Jó látni, hogy ennyi év után is milyen jól bírjátok a hegyi túrákat, valamint élvezitek a könnyed kirándulásokat.

Lehet, hogy a lista nem teljes. Ha kimaradt valami, kérlek jelezd, hogy kiegészíthessük a már bejárt utak listáját.