Életemben a legszebb levedulamezőt Provance-ban láttam, egy román kori kolostorkertben. Mindezidáig azt hittem, hogy ezt nem lehet felülmúlni, hiszen Sénanque kolostora júliusban tényleg maga a csoda. De ezen a hétvégén majdnem ilyen gyönyörű látványban volt részem a Zsámbéki-medencében, egy valahai kastélykertben. A sok tavaszi eső hatására amúgy is szemet gyönyörködtetőek a mezőink, de ez a levendulával tarkított vidék egészen mesebeli. A pontos lelőhelyét nem árulom el, de jövőre az egyik nordic walking túránk ide fog vezetni!
A levedula nem csak gyönyörű, de rendkívül illatos is. Kicsiny nordic walking csapatunk egy idő után bódultan ücsörgött a mező közepén a szépségtől és a nyugtató gyógynövén hatásától kissé kábán. De rendületlenül szedtük a még csak bimbózó virágokat, hiszen szárított formájában is igen látványos, vázában, a kandalló szélén egyaránt. Vadászösztönünket legyőzve egy órányi szedegetés után végül is akkor hagytuk abba a tevékenységet, amikor az egyik előrelátó sporttárs felhívta figyelmünket arra a a cseppet sem elhanyagolható szempontra, hogy a levendulát később még fel is kell dolgozni…
A levendula örökzöld félcserje, amely a világ különböző részein vadon terem, de ma már nemesített változatait termesztik. Mediterrán növénynek számít, de Magyarországon is jól érzi magát napos lejtőkön, mint azt magunk is láthattuk szombati túránk során. 30-50 évig elél a cserje, ez az általunk meglátogatott mező is legalább ilyen idős, és láthatólag túl sok gondozást sem igényel, vadon is remekül el van.
A levendulát elsősorban virágjából nyerhető illatos olajáért termesztik. Bátrabbak kísérletezhetek vele otthon is, lassú tűzőn kell felfőzni a virágokat, s a víz tetejéről kiskanállal leszedni az olajat. Magát az olajat még tovább kell főzni, hogy ne maradjon benne víz. Az olaj fejfájás ellen kíváló, nyugtató, gyulladáscsökkentő.
A kevésbé vállakozó kedvű gyűjtőgetők számára a szárítás a legkézenfekvőbb megoldás. A levendula legismeretebb felhasználási területe a szárított változat molyírtóként való alkalmazása. A levágott szárakat csokorba gyűjtjük és szellős, árnyékos helyen szárítjuk. Szárítás után üvegekbe morzsolva jól tárolható.
A levendula ismert fűszer is, a provanszi fűszerkeverék egyik alkotórésze. Ez a világszerte népszerű kreálmány többféle variációban ismert, de a rozmaring, a levendulavirág és a kakukkfű állandó szereplője. Franciaországban a levendulát baracklekvárba keverve is felhasználják, sőt híres a provanszi méz is.
Teája idegnyugtató és segít a légúti betegségek gyógyításában, általában citromfűvel keverik felel-fele arányban. A levendulából túl sokat nem érdemes egyszerre felhasználni, 1-2 teáskanál virágot öntsünk le 2 dl forrásban lévő vízzel, lefedve 10 percig hagyjuk állni.
A nyugtató levendulafürdőhöz is a szárított virágot használjuk fel, 100 g virágot 2 liter forró vízzel öntsük le, és 5 percnyi állás után adjuk hozzá egy kád vízhez.
Az sem jár rosszul, aki csak és kizárólag a látvány kedvéért szedi a levendulát, hiszen száraz állapotban sokáig eltartható és illatával betölti otthonunkat és látványa nyugalmat áraszt.
Ha kedvet kaptál, vésd fel a 2011-es naptárba június végéhez: Levendula-gyűjtő nordic walking túra az 50 felett fitten csapatával.
