Egy nagyon kényes kérdést feszegetek mai cikkemben, amelyre igen nehéz fekete vagy fehér választ adni. Nem rendelkezem orvosi végzettséggel, így a lent leírtak csak amolyan szamárvezetőnek készültek, de szívesen megbeszélem orvosoddal a következő kérdést a te esetedben is. Betegség és sport vajon kizárják-e egymást?
Számtalan olyan betegség létezik, amikor a mozgás kifejezetten ajánlott, gondoljunk itt a sok évig vagy élethosszig eltartó, krónikus betegségekre. A testedzés ezekben az esetekben rehabilitációt jelent, de csakis orvosi felügyelettel.
Azt a tévhitet, miszerint a sport nem árthat viszont szeretném eloszlatni. Vannak olyan esetek, amikor igen is nagyon árt, akut és krónikus betegségek esetében egyaránt. És nem szabad kísértésbe esnünk. Azonban ha orvosi ellenjavaslat nincs és orvosi segítséggel, felügyelettel megtervezzük a mozgást, a sport terápiás hatással lehet a te esetedben is.
Ma a magas vérnyomás népbetegségnek számít, melynek oka az esetek négyötödében nem ismert, ezt nevezik esszenciális hipertóniának. A megfelelően kezelt, karbantartott magas vérnyomással küszködő betegek is sportolhatnak orvosi ellenőrzés mellet, csökkentett, azaz kis vagy maximum közepes intenzitású mozgásformákat, mint például a nordic walking nyugodtan űzhetik. Természetesen a nagy erőkifejtést igénylő vagy préseléses gyakorlatokat tartalmazó sportokat, pl. súlyzózás, kerülni kell, mert az életveszélyes lehet.
A szívinfarktuson átesett betegek csak az orvosi rehabilitáció után és kifejezetten orvosi ajánlásra, kizárólag szigorú kardiológiai ellenőrzés mellett, kizárólag kis intenzitású sportokat művelhetnek, mint a könnyeden végzett nordic walking, úszás, és azt is csak a kellemes közérzet határain belül. A nagyobb terhelések szigorúan kerülendők. Egy infarktus után a szívizomszövet egy része elhal, és az sohasem regenerálódik.
Az asztma leggyakoribb típusában orvosi engedéllyel természetesen lehet sportolni, sőt segít is a terápiában. Szükség esetén gyógyszeres kezelés mellett is sportolhatnak a betegek, hisz pl. a gyógyúszás az egyik kifejezetten a tüdőasztmásoknak kifejlesztett terápiás program. Sajnos azonban létezik az asztmának egy olyan fajtája is, amikor tilos a testedzés, ez a terhelés kiváltotta asztma, amikor pont a fizikai terhelés okozza a fulladásos rohamokat.
A légzőszervi megbetegedések közül meg kell említeni még a krónikus hörghurutot, ami főképp dohányosoknál gyakori. Sajnos az ő esetükben a teljesítőképesség már igen korlátolt. A sportolás kis vagy maximum közepes intenzitású tartományban engedélyezhető, pl. egy laza nordic walking, de akut fellángolások esetén bármiféle sportmozgás tilos.
Másik népbetegségünk a cukorbetegség, mely egyre gyakoribb előfordulást mutat. A diabetes nem kizáró ok a sportból, azonban csak orvosi ellenőrzés mellett és következetes betartott napi ritmus mellett engedélyezhető. Mivel a mozgás az elhízást csökkenti, terápiás jellege van a sportnak. Inzulinkezelést igénylő változata esetében a napi ritmust, a testmozgást, az étkezéseket és az inzulinadagolást szigorú összhangban kell tartani, azokat diabetológus és dietetikus segítségével kell kialakítani.
Az epilepsziás betegek is csak bizonyos szabályok betartásával sportolhatnak. Kerülni kell a rohamokat kiváltó tényezőket, a hipoxiás helyzeteket, a magas/nagy terhelési szinteket, a túl hosszú ideig tartó és/vagy magas hőmérsékletben történő mozgásokat, a stresszt és a feszültséget.
Hangsúlyozni kell, hogy az amúgy már a betegség miatt felborult szervezetet óriási odafigyelés mellett szabad csak terhelésnek kitenni, hiszen a sportoláskor a szervezetben lezajló folyamatok esetlegesen rossz irányba is vihetik a bajt. Azonban rendszeres orvosi ellenőrzés mellett a mozgás csak előnyünkre válhat, ha a sport engedélyezett. A fenti krónikus betegségek esetén orvosi konzílium mellett szabad sportolni, a betegség nem zárja ki a mozgást, de alaposan meg kell tervezni azt.
