Egy korábbi cikkünket folytatjuk, a jóga további áldásos hatásainak részletezésével. Szerencsére mind többetek tapasztalja meg maga is ennek a mozgásformának a rendkívül komplex, testet, lelket megmozgató hatását. Hogy mennyire összetett folyamatról van szó, az a hatásokmechanizmusok sokféleségén is látszik. S a lista még korántsem teljes, folytatás következik.
Vérkeringés
A jóga jó hatással van a vér- és nyirokkeringésre, csökkenti a vér és a nyirok pangását. Nem is hinnénk, hogy a relaxációs gyakorlatok is segítik a vér áramlását, különösen a kéz és a láb keringését javítják. A különböző gyakorlatok alatt és következményeképpen a sejtek több oxigénhez jutnak hozzá, s ez segíti működésüket. A csavarásos ászának során a vénás vér kiáramlik a belső szervekből, és lehetővé teszi az oxigéndús vér beáramlását a csavarás kiengedése után. A fordított pózok, mint például a fejállás, a kézenállás és a válltámasz – vagy ahogyan a suliból ismerjük gyertya – ösztönzik a vénás vér lábtól való visszaáramlását a medence majd a szívtájékra, ahonnét az továbbítódik a tüdőbe, hogy oxigénnel megtelve friss vérként kerüljön be a vérkeringésbe. Ez segíthet például, ha duzzadt a lábunk, amely bizonyos fajta szív- illetve vesebetegségből származhat. A jóga végzése során nő a hemoglobinszint, azaz a szervezet oxigénellátást biztosító vörösvérsejtek száma. A vérrögök kialakulásának lehetősége is csökken azáltal, hogy a vérlemezkék kevésbé lesznek ragadósak, és csökken a vérrögök összeállását elősegítő fehérjék szintje a vérben. Ez összességében ahhoz vezethet, hogy a jógázás révén csökken a szívinfarktus és az agyvérzés lehetősége.
Nyirokkeringés
Amikor a gyakorlatok alatt összehúzódnak, majd ellazulnak, nyúlnak az izmok, folyamatosan megyünk bele és jövünk ki a különböző testhelyzetekből, akkor növeljük a szervezet nyirokkeringését. Ez segít a fertőzések leküzdésében, segít elpusztítani a rákos sejteket és a sejtek működése alatt felhalmozódott mérgező salakanyagok kiürítését.
Szív
Amennyiben rendszeresen gyakorlod a jógát és pulzusszámodat fel tudod tornászni az aerob tartományba, az csökkenti a szívroham és egyéb betegségek kockázatát és enyhíti a depressziós tüneteket. Bár nem minden jóga aerob, pl. a flow vagy body art irányzatok, valamint az Ashtanga jóga kifejezetten magasra is fel tudják tornászni a pulzusszámot. De a könnyedebben elvégezhető jógagyakorlatok is segítenek a szív- és érrendszer kondicionálásában, nem kell feltétlenül a magasabb pulzusszám-tartomány elérésére törekedni. Tanulmányok kimutatták, hogy a jóga gyakorlása csökkenti a nyugalmi pulzusszámot, növeli az állóképességet, és javíthatja a maximális oxigénfelvételt a gyakorlás alatt, s ezek mind javítják az aerob kondíciót. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy azok, akik gyakorolják a pranajámát (légzés) több gyakorlatot tudnak végrehajtani kevesebb oxigén kíséretében.
Nyomásesés
A magas vérnyomásban szenvedőknek is segítséget nyújthat és hasznossá válhat a jóga. Két tanulmány is kimutatta – a The Lancet brit orvosi folyóiratban jelentek meg -, hogy milyen hatással van a magas vérnyomásra a Savasana (hulla póz). Három hónap eltelte után átlag 26 pontos csökkenés mutattak ki a szisztolés vérnyomásban (a felső érték) és átlag 15 pontos csökkenést a diasztolés vérnyomásban (az alsó érték).
Aggodalmak eloszlatása
A jóga csökkenti a kortizol szintet. Normálisan a mellékvesék termelik a kortizolt akut helyzetekre adott válaszul, átmenetileg fokozva az immunrendszer működését. Ha a kortizol szintje magas marad még a krízishelyzet után is, akkor az hátráltatja az immunrendszer működését. Az ideiglenesen megnövelt kortizolszint segíti a hosszú távú memóriát, de a krónikusan magas szint aláássa a memóriát és maradandó változásokat okozhat az agyban. Továbbá a túlzott kortizolszekréció következménye lehet klinikai depresszió, csontritkulás, magas vérnyomás és inzulinrezisztencia. A magas kortizolszint étel-addikcióhoz vezethet (harag, csalódottság, stressz okozta evéskényszer). A test felveszi az extra kalóriáka, és elosztja őket viszkerális zsírként a hastájékon, ami hozzájárul a súlygyarapodáshoz, a cukorbetegség és a szívroham kialakulásához.
Happy Hour
Valami nyomja a lelkedet? Szomorú vagy? Ülj lótuszülésbe. Még jobb, menj le hátrahajlásba, mondjuk hídba vagy szárnyalj a táncos pózban. Tudom, ezek a testhelyzetek nem mindenkinek mennek. De a jóga gyakorlása javulást hoz depresszió esetén is, és a szerotonin szint jelentős növekedéséhez vezethet, csökkentheti a szervezet monoamino-oxidáz (egy enzim, amely lebontja a neurotranszmittereket) és kortizolszintjét. A University of Wisconsin tanára, Richard Davidson Ph.D., úgy találta, hogy a bal oldali prefrontális kéreg mutat fokozott aktivitást a közvetítésben, amit összefüggésbe hoztak a magasabb szintű boldogság és a jobb immunrendszer működésével. A jógát hosszú időn át gyakorlók körében az agy bal oldalának erős aktivációját találták a szakemberek.
Súlyos kérdések
Több mozgás, kevesebb evés – a legtöbb súlycsökkentő program ezt a példabeszédet hangoztatja. A jóga segíthet mindkét fronton. A rendszeres testgyakorlás persze fontos a zsír illetve kalória égetésben, de ennek a kérdésnek van egy a lelki, érzelmi, szellemi dimenziója is. A jóga is, csakúgy, mint más sportok, inspirál, hogy hogyan válj tudatos evővé. Ugye ismerjük a mondást: mondd meg, hogy mit eszel és megmondom ki vagy (Anthelme Brillant-Savarin 1755-1826).
Koleszterinszintek
A jóga csökkenti a vércukor és az LDL ( „rossz” ) koleszterin szintjeit, valamint növeli a HDL ( „jó” ) koleszterin szintjét. Azoknál a cukorbetegeknél, akik jógáztak, alacsonyabb vércukorszinteket mértek azáltal, hogy csökkent a kortizol és az adrenalin szintjük, mindezek mellett ösztönözve érezték magukat a fogyás tekintetében, és javult a sejtjeik inzulinre való érzékenysége. Ez mind csökkenti a diabéteszes szövődmények kialakulásának kockázatát, mint például a szívinfarktus, a veseelégtelenség és a vakság.
Ez a cikk A jóga áldásos hatásai címmel publikált első rész folytatása. Ha még nem olvastad, ezen a linken megteheted. Folytatás következik.
