Karácsonyi szünet lesz december 23-tól-január 2-ig.

Legközelebb várunk Benneteket a január elsejei Új Év köszöntő nordic walking túránkon!

Sokan voltatok velünk idén január 1-én az évkezdő túrán, tanúsíthatjátok, hogy milyen jó kirándulással kezdeni az új esztendőt. Mindenkit bíztatunk, hogy jöjjön, akinek egy jó tempójú mozgáshoz van kedve. Mivel túráról van szó, azokat várjuk, akik az edzéseket könnyen teljesítik.

Találkozóhelyünk ugyanaz, mint egy éve, bár más a végállomás neve és más a busz száma, de ez csak a látszat, valójában ugyanonnan indul ugyanaz a busz ☺)

Kényelmes időpontban találkozunk, 10.30-kor, a KFKI-nál, a 21-es busz végállomásánál. A 21-es busz a Moszkva térről indul, a 10.00-ás busszal tudtok kényelmesen felérni a találkozó helyszínére.
A túra pontos útvonalát és hosszát az aktuális terepviszonyok és az aznapi időjárás fogja meghatározni, a Budaörsi-hegyeket célozzuk meg. Bő 3 órásra tervezzük a kirándulást, de a visszaérkezés időpontját befolyásolja sok minden. A terep közepes, szintkülönbség van.

Mindenképpen hozzatok harapnivalót (szilveszteri maradékok, szendvics, szénhidrát-utánpótlás), innivalót, és csúszásgátlót, hó esetén érdemes kamásliról is gondoskodni.

A részvételi díj egy normál edzés ára, a túrára az 50felettfitten bérletek érvényesek.

A túrával kapcsolatos kérdéseitekkel nyugodtan keressetek minket e-mailben vagy a túra előtti napon (31-én), amikor már jól sejthető a másnapi időjárás.

A túrára edzésekre járóknak nem szükséges bejelentkezni, egyébként igen, ha nem jársz edzésre, kérjük emailben jelentkezz.

Azt mondják a tavasz a túrázás igazi szezonja. Lehet, hogy igazuk van azoknak, akik így gondolják, hiszen télen sok nehezítő körülménnyel kell megküzdenie a mindenre elszánt turistának, míg nyáron a hőség jelent komoly megpróbáltatást.

A tavasz sok szempontból a legtökéletesebb évszak. Hosszúak a napok, különösen mostantól, az éppen bevezetett nyári időszámításnak köszönhetően. A természet éledezik, s ez minden városlakó számára fantasztikus lehetőség, a rendszeresen túrázók hétről-hétre rácsodálkozhatnak a fejlődő aljnövényzetre, a bontakozó rügyekre, a virágba borult fákra. Óriásit veszít, aki midezt kihagyja, semmi mással nem is pótolható az élmény. Hiszen autóból csak suhan a táj, a kerékpár is túl gyors eszköz a részletek élvezetéhez. A kert csak egy kis szegletét mutatja a természetnek, míg a városi parkok végképp beszűkültek. Az erdőt, ezen belül pedig a túrázás közben szerzett benyomásokat semmivel sem lehet helyettesíteni.

Érzik ezt sokan, ilyentájt benépesülnek a Budai-hegyek. Meglepően sokan vannak hétköznap is az erdőben, elsősorban reggel és sötétedés előtt: kutyások, futók, nordic walkingosok, óvodás csoportok. A népszerűbb kiindulópontokon – mint pl. a Törökvész út vége, a Fenyőgyöngye, Normafa vagy a Szépjuhászné – sokan ismerősként köszöntik egymást, néhány találkozás után szóba elegyednek, hiszen az erdőjárók között mindig akad közös téma. Az időjárás, a talajviszonyok, az éppen aktuális növények, gombák, a legújabb erdővágások, a frissen elkészült ösvények.

Az erdő mindig más, megunhatatlan. A sorok szerzője hetente többször járja ugyanazokat az útvonalakat, s kétnaponta új csodákra lel. Mai felfedezése a fehér ibolya volt, amely majdnem olyan ritka, mint a fehér holló. Egyelőre a tavaszi virágok kavalkádját szemléli nagy lelkesedéssel, hamarosan azonban vadászösztöneire hallgatva a gombák nyomába ered.

Az erdő 12 hónapon keresztül nyújt megfigyelni- és gyűjteni való csodákat. A vadnövények kultusza egyre nagyobb. Ilyentájt turistacsapatok tucatjai kelnek útra a medvehagyma-termő vidékekre, hogy egész évre való zsákmánnyal térjenek haza. A TIT gombászkirándulásain sokszor százan is összegyűlnek, hogy közösen határozzák meg a 3-4 órás túra alatt összeszedett fajtákat. Mások növényhatározóval járják az erdőt, s vadnövények tucatjait gyűjtik be salátákhoz, teához, gyógykeverékekhez.

Vannak akik fényképész-szenvedélyüket élik ki a természetben, a fotózás nehéz mesterségét tanulják, szakemberektől lesik el a fortélyokat. Megint mások geoládák után kutatnak, GPS-sel járva úttalan utakon. Egyre többen keresik a lelki elmélyülést, s frissen felfestett Mária-út jelzéseit követve zarándokolnak. Mindenki másban leli meg örömét és nyugalmát. Összekötő elem az erdő, a természet szeretete, tisztelete.

Magányos túrázók is akadnak, akik legjobban egyedül szeretik járni az erdőt, elmélyedve gondolataikban, kitisztítva a mindennapok során megterhelt elmét. Van ebben is ráció, hiszen így senkihez sem kell igazodni, ideális tempóban, kompromisszumok nélkül lehet haladni. Mások – a többség – azonban a túrázást is társasan szereti művelni. Szerencsére erre lehetőségek tucatjai kínálkoznak, hagyományos túra klubbok, internetes szerveződések kínálnak jobbnál jobb túrákat országszerte. Egy-egy hétvégi napon egy szemfüles gyalogolni vágyó sokszor 20-30 különböző útvonal közül választhat.

Egy kellemes, 10-12 km-es gyalogtúrát egy hétvégi nap egyik felében is abszolválhatunk. Átlagosan 3,5 km/órás sebességgel számolnak a túravezetők, ebbe a folyamatos haladás előtt beleférnek az ilyen-olyan szünetek, megállások, a nehezebb terep okozta lassabb szakaszok is. A közeli hegyek a fővárosból fél óra alatt megközelíthetőek, így tehát mindenstül kb. 5 órát rászánva egy kiadós, kellemes gyalogtúrát tehet a mozgásban örömét lelő városlakó.

A természetjáráshoz nem szükséges sok minden. Néhány funcionális ruhadarab, egy kényelmes bakancs, egy jó esőkabát, hátizsák, nejlonzacskó az esetleges zsákmányok begyűjtéséhez, térkép és/vagy GPS, kullancsirtó és egy pár nordic walking bot. Íly módon az egyik legazdaságosabb, legkedvezőbb árú szórakozás, kiapadhatatlan változatosságú tájakon, egész évben, bármilyen időjárási körümények között. Van még ehhez hasonló? Ezt mindenki döntse el maga. Az én szavazatom egyértelmű: a túrázás – különösen nordic walking botokkal – minden mozgásfajta királya.

Járván-mászván az Alpok hegyeit, jó 10 évvel ezelőtt minden egyes túrán találkoztam egy megválaszolatlan kérdéssel: miért tudnak az osztrákok gyorsabban felmászni a csúcsra, miért tudják könnyedén tartani a turistatáblákon jelzett szintidőket, míg én aktív sportoló létemre is küszködök.

Talán a génjeikben rejlik a válasz – gondoltam, vagy pedig mert a legtöbbjük a hegyekben született és nőtt fel, esetleg az osztrák tehenek által adott tej tartalmaz sokkal több tápanyagot? Sokat figyeltem, próbáltam utánozni őket, tanultam mászni tőlük, de azután rá kellett jöjjek: más a titok nyitja. Mi magyarok akkor még nagyokat nevettünk azon. hogy, minek is visznek botot magukkal a nyugati turisták, hiszen nem olyan öregek, nem is tűntek betegnek, de valamiért mégis mindenki bottal járt. Aztán az egyikük elmagyarázta, hogy két láb helyett könnyebben lehet haladni négy végtag összehangolt mozgásával, és mivel mindenképpen rá akartam jönni a titok nyitjára, gyorsan vettem egy túrabotot. Ez volt az első, jó kis robosztus darab, inkább a bot nyűtte a kezemet, mint én a botot, de a célnak megfelelt: ezek után minden kiírt szintidőt könnyedén tartani tudtam, és korántsem volt olyan megerőltető a felfelé, mint azelőtt.

Néhány évvel később az egyik osztrák sportboltban kezembe került egy nordic walking bot, és meglepő módon tapasztaltam mennyivel könnyebb, jobb fogású, kellemesebb darab. Sokáig töprengtem, próbáltam tanácsot kérni, melyik mire jó, miért a különbség, de abban az időben még az ottani eladók sem tudtak sokat erről az új hóbortról. Mindenesetre engem akkor a súlya és fogása meggyőzött, és boldog tulajdonosa lettem első nordic walking botomnak. A túrabotok rövidesen a kamra egyik eldugott sötét sarkába költöztek, én pedig már csak nordic walking bottal járok túrázni mindenhová, még a legvadabb sziklás terepre is – bár oda azért jól jön a teleszkópos változat.

Hamar rájöttem, hogy nem csak a botok különböznek, hanem a technika is. Igazán hatékonyan csak egy speciális tanfolyam elvégézése után kezdtem nordic walkingozni. Mindenkinek ugyanezt javaslom: mielőtt bárki ezen a cikken felbuzdulva elszalad egy pár akármilyen nordic walking botot venni, először inkább menjen el egy tanfolyamra, próbálja ki a mozgást, tesztelje a botokat és méretüket az oktató segítségével. A nordic walking megfelelő technikáját is fontos profi edzőtől elsajátítani, mivel az amúgy tényleg nagyon kedvező élettani hatások is csak így jelentkeznek.

Nem olcsó egy pár jó minőségű bot, de szinte örök darab, és hosszú időn át ez lesz két mellső végtagunk meghosszabbítása. Saját személyiségünknek, testfelépítésünknek, mozgás-stílusunknak és méretünknek megfelelő botokat vehetünk, melyek biztos nem a raktárban végzik, hanem örömmel sétálnak velünk a friss levegőn.

Ma már nem nevetnek az emberek a botokat sétáltató természetjárókon, esetleg csak összesúgnak egymás között: „ugye, ez a nordic vagy mi a csoda?” És közben talán elgondolkodnak rajta, hogy miért vidámabbak, sportosabbak ezek a hölgyek, urak, fiatalok és idősebbek – mint annak idején én is tettem az osztrák Alpokban.

Az új év első családi nordic walking túrája 2010. január 23-án indul Makkosmáriáról Sorrentóra. Igazi téli hangulatban, gyönyörű fehér tájban, kitűnő havas csemege nem csak szülőknek, gyermeknek is.

A nordic walking kirándulás nehézségi foka: közepes
Találkozó: negyed 10-kor a makkosmáriai templom előtt
Útvonal: Makkosmária – Piktortégla üregek – Sorrento – Makkosmária
Parkolás: a templom előtt

Minden gyermeket és szüleiket szeretettel várunk. Nordic walking oktatás, játékok és jókedv biztosított.

Ha szeretnél részt venni a téli családi nordic walking kiránduláson, kérlek, jelentkezz a 20/539 2401-es telefonszámon vagy az info@50felettfitten.hu e-mail címen.

Nordic walking botokat mindenkinek biztosítunk.

Felszerelés, amit feltétlenül hozz magaddal a nordic walking túrára:
- réteges ruházat,
- megfelelő lábbeli a hóra való különös tekintettel,
- kamásni,
- meleg innivaló,
- harapnivaló, energiapótló, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt,
- mindez övtáskába vagy kis hátizsákba rejtve,
- és sok-sok jókedv.

Kipróbálnád a nordic walkingot? Választhatsz, mi felel meg a legjobban:

NW Start, NW Start 50+, NW Tech tanfolyamok
NW Edzések
NW Túrák
NW Magánórák

Szerencsére a nordic walking nem költséges sport, és nem igényel különleges felszerelést. Többek között ez is hozzájárul a népszerűségéhez, hiszen akár állandóan az autóban is tartható mindaz, ami szükséges hozzá. Akkor pedig már csak egy kis zöld felület és szabadidő szükségeltetik, az időjárással pedig mint tudjuk nem kell és nem érdemes foglalkozni!

A nordic walkinghoz nem szükséges semmi más, mint botok, sportruházat és megfelelő cipő. A botoknál és a cipőknél oda kell figyeljünk a megfelelő minőségre. A rossz anyagból készült eszközök hosszútávon nem csak a kedvünket vehetik el, de az egészséget is károsíthatják. Ami a ruházatot illeti, itt elsősorban a kényelem számít.

Botok

Az erdőt járva néha furcsa dolgokat látok: vannak, akik régi síbotot ragadnak, és azzal próbálnak nordic walkingra emlékeztető mozgást végezni. Láttam már kiszuperált sifutóbotot is, amely majdnem a válláig ért a gyaloglónak. Vannak olyan kirándulók, akik teleszkópos túrabottal indulnak útra, de azt nem túrabotként használják, csak maguk előtt piszkálgatják az avart.

Nordic walkinghoz talán nem meglepő módon nordic walking bot szükséges. Nem azért, hogy ennek megvásárlásával is a fogyasztói társadalom malmára hajtsuk a vizet, hanem azért, mert ezeket kifejezetten erre a célra gyártották, és több funkciónak meg kell feleljenek:

• az egész testet támogatja a mozgásban,
• a koordinációs képességet fejleszti.

A modern botokat olyan anyagokból készítik, amelyeket a repülőgépgyártásnál és a Forma 1-es autóknál kísérleteztek ki. A két nagy irány: karbon-üvegszál keverék (composite) illetve aluminium.

Alapvetően két típus létezik: állítható méretű illetve fix botok. Minden bothoz speciális kézbújtató tartozik, amelyet egy ún mandzsettával rögzítenek, hogy kinyújtott kéznél a bot szabadon a levegőben lóghasson – ez segíti a vérkeringést, mert a kéz így nincs állandóan lekötve. A bot végződését szüksés szerint lehet cserélni, kemény talajon vagy betonon gumipapucsot lehet a botokra húzni.

Composite vagy alumínium?

Ha megtehetitek, akkor inkább ún. composite botot válasszatok, ezek könnyebbek és merevebbek, mint az aluminiumbotok. A composite-ban lévő anyagok jobban átveszik az ütések erejét, és így jobban kímélődik a könyök, kéz- és vállízület. Ez különösen akkor fontos, ha gyakran sétáltok aszfalton vagy nagy lendülettel, intenzitásal gyalogoltok.

Fix állású vagy állítható bot?

A teleszkópos botok két részből állnak, amelyek egymásba csúsztathatóak, így a bot minden testmagassághoz igaazítható és persze összecsukott állapotban kisebb helyet foglal. Nagyon praktikusak az autóban, nálam például mindig van bent egy pár a csomagtartóban. Van olyan helyzet is amikor nem is jöhet más bot szóba, pl. én összecsukható botokat használtam a Caminón, és így kézipoggyászként fel tudtam vinni a repülőre. Ügyesen beállíthatóak, én pl. 220 kilométert gyalogoltam, úgy, hogy egyszer sem kellett átállítani.

Hátránya is van a teleszkópos botoknak, így például a súlya, hiszen a teleszkóp nehezíti. További hátrány, hogy az ütéseket kevésbé tompítja, mint a fix botok, és a sok használat hamarabb tönkreteheti, kevésbé tartós mint a fix. Mindezek mellett drágább is.

Így aztán nehéz egyértelmű tanáccsal szolgálni: ha sokat utaztatod a botokat járműveken, autóban, akkor érdemes megfontolni a teleszkóposat, egyébként viszont a fix állásút ajánlom.

A megfelelő bothossz

A nordic walking viszonylag új sport, ezért még sok vita zajlik az optimális technikák körül. A botok hossza sok mindent befolyásol, szakemberek körében kisebb háborúk dúlnak a témában. Ne hagyjátok magatokat megtéveszteni. Sok tanácsadó csak saját tapasztalatait adja tovább, ritkán lehet tudományos megalapozottságú érvekkel találkozni. Ráadául az évek múlásával még a versenysportokban is sok a változás, pl. a sífutásnál ma már egyértelműen rövidebb botokat használnak, mint régen.

A bot hosszát a testmagasság határozza meg.  A legegyszerűbb az ún. 90 fokos szabály: fogd a kezedbe a botot, nyújtsd ki a karod. Az a jó, ha a felső és alsó karod 90 fokos szöget zár be, illetve inkább ennél kisebbet. Ráadásul mivel a fix botokat 5 cm-es méretkülönbséggel gyártják, nem biztos, hogy pont szabály szerint jön ki a számítás. Ez esetben inkább a kisebbet válaszd.

A német Nordic Walking Szövetség ajánlása szerint a méretet úgy érdemes kiszámítani, hogy a testmagasságot beszorzod 0,66-al. Pl. ha 180 cm magas vagy, úgy 0,66-al beszorozva 119 cm-es bot jönne ki. Ilyet nem gyártanak, tehát szóba jöhet a 120-as és a 115-ös. Itt már nehezebb a különbségtétel, mert még bot és bot sem egyforma különbség van, nem biztos, hogy két 120 cm-es bot egymás mellé téve ugyanolyan magasságú… Itt jön elő a 90 fokos szabály. Azt válaszd, amelyik kisebb szöget zár be.

Az 50 felett fitten foglalkozásain természetesen mindenki számára megfelelő botokat biztosítunk, és segítünk abba is, hogy minden 50 felett fitten tag saját maga számára a lehető legjobb nordic walking botot tudja megvásárolni.

Ilyenkor ősszel, sőt télen is, az egyik legjobb nordic walking útvonal a Normafától indul. Hétköznap és sötétedés előtt is egyaránt biztonságos, hiszen sokan járnak errefelé. Ma végre nem esett az eső a borús hétvége után, és bár igen vizes volt a talaj, mégis sokan kimerészkedtek a levegőre. A csúszos talajon direkt jól jöttek a botok, egész komoly sebességgel szágulduttam el a mezei gyalogosok között. Biciklisták, sétáló nyugdíjasok, kisgyerekesek és rengeteg kutyás között én voltam az egyetlen nordic walkingos. Illetve szembetalálkoztam egy úrral, akinek nordic walking botok voltak a kezében, de szemmel láthatólag sífutáshoz edzett, mert egészen furcsa mozdulatokkal hajtotta magát előre.

János-hegyi fák

Ha az embernek éppen csak annyi ideje van, hogy 40-45 percet mozogjon, jó levegőn, biztonságos körülmények között, akkor erre tökéletes a Normafától a libegő felső állomásáig tartó szakasz, oda az Anna-rét felöli oldalon, vissza a másikon, süppedő, aranysárga avaron, a naplemente aranyló fényárjában. Közben ott a a fantasztikus budapesti panoráma, a sok aranyos kisgyerek és vidám kutya. Igazi lélekemelő, remek kikapcsolódás.

Az út egyik oldalán végig fel van festve a Mária út jele.

Mária út jelzése

Ha még nem hallottatok erről a nagyszerű kezdeményezésről, akkor nézzetek utána bővebben itt: www.mariaut.hu. Amikor készen lesz, 1400 km-es távot fog átszelni, az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig. Gyalogosan 60 nap alatt lehet majd megtenni ezt a távolságot. Sokan hajlamosak azonnal magyar Caminónak nevezni a Mária utat, megálmodói azonban máshogy gondolják. Persze sok a hasonlóság: itt is pecséteket kell gyűjteni, de ezen kívül a zarándokok olyan egyedi azonosítású gyöngyszemeket kapnak, amelyekből saját rózsafüzérüket fűzhetik fel az út bejárása során. Amikor az Út elkészül és tudomást szerez róla a világ, a Mária út a térség legfontosabb zarándokútvonalává válhat.

Számos szakasz már teljesen ki van jelölve, sőt szerepel a legújabb térképeken is. Így az észak-budai szakasz, amely Nagykovácsiból érkezik be Máriairemetén keresztül, érinti Makkosmáriát és a Normafát, majd lekanyarog a Városmajorhoz. Ennek a szakasznak jeleit láthatjuk a Normafa legnépszerűbb „kutyafuttatóján” is. Egy lelkes szervezőcsapat munkája mindaz, ami mostanáig elkészült, az egyesület önkéntes munaktársakból áll, és a kijelöléshez szükséges pénzt pályázatok útján teremti elő. A festés, térképrajzolás, engedélyeztetés, pályázatírás azonban mind mind önkéntes munka eredménye.

A tavasz folyamán az 50 felett fitten csapatával is tervezünk közös felfestést! Figyeljétek a blogot!

A városlakók többsége november elején ellátogat a temetőbe, és ez a kis levegőzés jelenti az év utolsó „kirándulását”. Az esztendő hátralévő részében marad a TV, a karácsonyi bevásárlások, Tesco, Auchan. 

Pedig ilyenkor is érdemes felkeresni az erdőt!

 A nordic walking botok kifejezett hasznosak a csúszósabb talajon, tehát ezeket semmiképpen se felejtsétek otthon! A két bot segítségével biztosan haladhatunk a felázott talajon is, és egy szűk óra elteltével sokkal frissebbnek, motiváltabbnak érezhetjük magunkat, mint azelőtt. Szép színesek a fák, és a kicsit nedveskés erdőnek egész különleges a hangulata. A gombák kedvelői számára ideális ez az időjárás: még nincs túl hideg, csapadék bőven van, a gombák boldogan dugják ki fejüket! A nordic walking botok némileg akadályozzák a gombaszedést, de ez sem gond.