A hétvégén Csíkszentmihályi Mihály előadásán jártam. Nagy elvárásokkal érkeztem, hiszen az író több könyvét is olvastam már, Flow című alapműve nagy hatással volt rám.

Az előadás csalódással töltötte el  a hallgatóságot, be kell valljam engem is. Vagy a szervezők felejtették el felkészíteni a professzor urat arra, hogy 400 ember várja az Uránia moziban…

Azért örültem, hogy láthattam a szerzőt szemtől szemben,  jó volt érzékelni halandóságát. Az a pár gondolat, ami átjött az előadásból megerősített abban, hogy Csíkszentmihályi Mihály nagyot alkotott – de jobb, ha az ember a könyveit olvassa, mint őt hallgassa. Keveset beszélt a flowról, inkább a pozitív pszichológia témakörében hangzott el néhány érdekes gondolat.

Tudjátok mi a pozitív pszichológia? Definiciója szerint a pozitív szubjektív tapasztalat, a pozitív egyéni vonások és a pozitív intézmények tudománya, amely az életminőség emelését ígéri és megakadályozza a patológia kialakulását, ami akkor keletkezik amikor az élet sivár és értelmetlen. (Seligman és Csíkszentmihályi 2000).  A két említett professzor a pozitív pszichológia nevű irányzat megalapítói. És, hogy mely területek tartoznak ide:

• jólét és megelégedettség a múltat illetően
• boldogság és flow a jelenben
• remény és optimizmus a jövőt illetően
• pozitív személyiségjegyek, erősségek kutatása: pl. képesség a szerelemre és a hivatásra, kitartás, megbocsátás, eredetiség, spiritualitás, zsenialitás, bölcsesség, felelősség, altruizmus, mértékletesség és munkaerkölcs, érzelmi intelligencia

Érdekes, nem? Az 1980-as évekig a pszichológia leginkább csak a problémákkal, nehézségekkel foglalkozott. Freud és követői lelki betegségeket véltek látni mindenben és mindenkiben, s ezzel a megközelítéssel elérték azt, hogy az emberek tömegeiben alakuljon ki az a nézet: aki pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordul az nem normális.  

Szerencsére az utóbbi 20 évben a pozitív pszichológia és a kognitív terápiák megjelenésével új fényt kapott a pszichológia, amely mint tudományág eljutott arra a szintre, hogy újabb területeket is meghódítson – technikailag és elméleti szempontból is eljutott odáig, hogy kutatni és bizonyítani is tudja a boldogság okait, tényezőit és hatásait az emberre. A pozitív pszichológiával foglalkozók azt állítják, hogy a hagyományos, klasszikus pszichológia túl nagy hangsúlyt fektet az emberi lélek sötét oldalára és a betegségekre, rendellenességekre. Ehelyett a poziív pszichológia képviselői a normál életmód helyreállítását helyezik előtérbe. Komoly lelki és fiziológiai vizsgálatok zajlanak szerte a világban, amelyekkel célirányosan kísérlik meg megmagyarázni a boldogságot mint fogalmat, leírni a a boldogsághoz vezető utat.

Lassan lassan világméretű mozgalom alakul ki, mostanában zajlott az első világkonferencia is – 1500 kutató és gyakorlati szakember vett részt a Philadelphiában tartott találkozón, melynek kezdeményezője a mozgalom atyjának tartott Dr. Martin Seligman. Hazánkban is sok pszichológus, mentálhigiéniás szakember kutatja a témát, így pl. Dr. Bagdi Emőke, aki nagysikerű előadásokat tart országszerte.